A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

JOÓ Tibor: Pusztuló kastélyok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

14. kép. A cserépváraljái kútház rozhatatlan alaprajzú, középkori ere­detű Cserépvár történetét csak néhány mondatban vázolom. A várat a 13. század során az Ákos nemzetség valamelyik tagja építette, a falu viszont abban az időben az egri püs­pök birtoka volt. A vár 1387-ben Zsig­mond király birtoka volt, aki a 14. század első évtizedeiben többször elzálogosí­totta. A 15. század közepén Pohárnok Istvánnak adományozták „Castrum Cherep"-et, majd Rozgonyi Sebes­tyén erdélyi vajda birtoka lett. A16. szá­zad elején Héderváry Lőrincnek zálogo­sították el, majd örökösödési szerződés alapján 1523-ban a Báthory család bir­toka lett, s az övék maradt 1596-ig, mi­kor is Eger eleste után - az őrség szöké­sét követően - az üresen maradt várból, majd az egri várparancsnok a megerősí­tés érdekében munkákat sürget a várme­gyénél, azonban a bécsi udvar inkább az elzálogosítás mellett dönt. 1697-ben a várat uradalmával együtt - 40 000 Ft ér­tékben - gróf Grothausen özvegyének, Őrlik Mária Ágnes bárónőnek adja II. Lipót király. (Ezt indokolta az, hogy Őrlik bárónő első férje gróf Liszti János volt, s az általa az udvarnak nyújtott 80 000 Ft kölcsön felénelTfejében kapta meg az özvegy a cserépi uradalmat.) 1703-ban - a törökök által 90 évig használt és eléggé tönkretett - romos várat Rákóczi kuruc csapatai teljesen kifosztották, de ennek ellenére Bercsényi és Rákóczi is Telekessy István egri püspörköt ide internálták. A püspök nyomorúságos helyzetéről a bárónőhöz 1703. dec. 4-i levelében számolt be. Őrlik bárónő örökösei - az Őrlik bárók - 1724-ben adták el Cserép várát tartozékaival együtt (Cserépfalva, Poroszló, Bábolna, Ivánka, Tárd, Igrici) 12 000 Ft-ért báró L'Huillier János Ferenc későbbi egri várpa­rancsnoknak, 26 azonban mivel az adományozás ellen az egri püspök, káptalan tiltakoz­tak, a birtokba iktatás, a cserépi uradalomra vonatkozó kegyúri jogba való bevezetés csak 1727 októberében történt meg. A birtokszerző tábornok azonban már 1728. július 11-én meghalt és az edelényi birtokot, valamint a cserépi uradalmat özvegye - született Santa Croce Magdolna bárónő -, majd leányuk - gróf gimesi és gácsi Forgách Ferencné szül. L.Huillier Mária Terézia - örökölte. Leányát - Forgách Ludmillát, mint gróf cserneki Dessewffy Ferencnét - Mária Terézia királynő 1756-ban fiúsította, s részére a cserépi uradalomban - amelyhez Edelény is tartozott - örökösödési jogot adományo­zott. Dessewffy Ferenc még 1757. november 22-én elesett a porosz háborúban, és özve­gye férjhez ment gróf galántai Esterházy Istvánhoz. 1820. febr. 14-én meghalt Forgách Ludmila fia - Dessewffy Ferenc - is, s utána a kir. kamarára szállt a birtok, majd a 19. század közepén megvette a Szász-Coburg-Góthai hercegi család. A cserépi Várhegy kúpjának tövében, a falu fölött fekvő fennsíkon épült a 18. század második negyedében a kastély, a vár helyett földesúri rezidenciául. A földszin­26. Joó T., 1973. 142-144. 66

Next

/
Thumbnails
Contents