A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

S.KOÓS Judit: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentései 1988-1990

m-es területen jellegtelen, kézzel formált őskori (kelta?), valamint Árpád-kori cseréptöredékeket gyűjtöttünk. (Ltsz.: 89.14.1-20.) Révész László-L, Wolf Mária Karos-Eperjesszög Az ásatások ez évben a III. számú honfoglalás kori temető területén folytak. Feltártuk a temető északi szárnyán lévő 12-19. sírokat. Közülük három lovas, kettő lószerszámos temetkezés volt. Egy sírban találtunk veretes övet, két férfisírban pedig csontos íjat és tegezt. Miután a temető déli és középső szárnyát 15-20 méteres sávban körbeástuk, feltételezhető, hogy az mindössze egy sírsorból áll. A leletek a X. század első felére datálhatok, s egykorúak az északabbra néhány száz méterre lévő I. és II. temető sírjaival. 1990-ben a II. és III. temető sírjait 15-20 m-es sávban körbeástuk, újabb temetkezés nem került elő, az ásatást ezzel befejeztük. Révész László Karos-Fábián-tanya A megközelítőleg É-D-i irányú homokdomb tetején, az egykor itt állt tanya romjai közelében kb. 100x150 m-es területen jellegtelen, kézzel formált őskori kerámiatöredékeket, obszidiánszilánkot, továbbá bekarcolt csiga- és hullámvonaldíszes, valamint fogaskerékkel benyomott díszű Árpád-kori cseréptöredékeket találtunk. A domb legmagasabb pontját alkalmi homokbányászattal elpusztították. (Ltsz.: 89.11.1-20.) Karos-Hosszúhomok É-i része A dombvonulat legészakibb tagján mintegy 150x50 méteres területen Árpád-kori cseréptöredékeket, többek között fésűsen bekarcolt hullámvonallal, csigavonallal és körömbenyomásokkal díszített darabokat is gyűjtöttünk. (Ltsz.: 89.16.1-13.) Karos-Hosszúhomok (középső része) A Karos D-i határában É-D-i irányban hosszan, több száz méternyire elnyúló homokdombsorozaton végeztünk terepbejárást. Középső részén szórványos őskori és Árpád-kori kerámiatöredékeket, valamint egy nagyobb obszidiánszilánkot találtunk. (Ltsz.: 89.15.1-9.) Karos-Mókahomok A lelőhelyet az 1960-as években Valter Ilona fedezte fel terepbejárás során. Az ekkor a felszínen talált leletanyag alapján IX. századi szláv településnek határozta meg. A területet 1989 tavaszán újra mezőgazdasági művelés alá vették, és az ekkor előkerült leletekről értesítették a Herman Ottó Múzeumot. Mivel a lelőhely az első és a második karosi honfoglalás kori temető közelében, azoktól mintegy 1000 méterre ÉK-re helyezkedik el, felmerült a gyanú, hogy a temetőkhöz tartozó települést bolygatták meg. A leletmentő-hitelesítő ásatás során egy IX-X. századi nyíltszíni település maradványait, gödröket, karólyukakat, valamint négy kemencét sikerült feltárnunk. L. Wolf Mária • Kenézlő-Alsó rét A lelőhely a Kenézlőről Zalkodra vezető út bal oldalán helyezkedik el. A dűlőben több dombon elszórtan őskori cseréptöredékeket, valamint egy csiszolt kővésőt találtunk. Kenézlő-Fazekaszug I. A dűlő a községtől É-ra 2 km-re terül. 1913-ban Jósa András, 1926-30-ban Fettich 657