A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

S.KOÓS Judit: A Herman Ottó Múzeum ásatásai és leletmentései 1988-1990

került felszínre. A padló széleinél 10 cm széles és 10 cm magas gerenda maradványait találtuk, míg a négy oldalfalon a falat 50 cm magasságig borító deszkamaradványokat. A háznak ez a negyedik járószintje 250 cm mélységben volt. (A 3. járószintet 170 cm mélységben, csak a metszetben észlelhettük, mivel a rendkívül vastag, tömör paticcsal teli omladékban lehetetlen volt kibontani.) A helyszínen végzett terepbejárások során egy retusált, kőpengeszerű szilánkot (moustierien?), késő bronzkori edénykét és töredékeket (Pilinyi kult.), honfoglalás kori kengyeleket és középkori cseréptöredékeket gyűjtöttünk. Az egyik kengyel finom művű, vörösréz berakással díszített darab, mely bizonyára egy rangos közösség temető­jére utal. Pazsag egyébként elpusztult középkori falu, melyet először mint az egri káptalan birtokát 1269-ben említik. Az ásatás munkatársa volt: Szathmári Ildikó (MNM). S. Koós Judit • • Edelény - Fő u. (Sztálin u.) 1988. október 21-én terepbejárást végeztem Edelényben és környékén. Fazekas Lajos (Hangács, Rákóczi u. 36.) bejelentésére megtekintettem egy általa avarnak mon­dott lelőhelyet. Ez a lelőhely az edelényi benzinkút mellett, az egykori Borsod község temetőjében helyezkedik el, azonos az Edelény, Sztálin út 268. sz. alatt nyilvántartott lelőhellyel. A temető háta mögött egy körülbelül 10-15 éve épült utca helyezkedik el. Kérdésünkre az itt lakók elmondták, hogy a házak építése közben több helyen is találtak csontvázakat és haj karikákat is. A lelőhelyet kora Árpád-korinak tartja a kutatás. L. Wolf Mária Edelény-borsodi határ- Gátrajáró A lelőhely az Edelényből Szendrőlád felé vezető műút jobb oldalán, a borsodi földvártól mintegy ötszáz méterre É-ra helyezkedik el, körülbelül 15-20 évvel ezelőtt fedezte fel Fazekas Lajos. A nagyobbacska domb D-i részén sűrűsödtek a leletek, őrlőkőtöredéket és nagyobb mennyiségű neolitikus kerámiát, valamint néhány atipikus kőeszközt gyűjtöttünk. L. Wolf Mária ­Emőd-Nagyhegy 1988. április 8-án Tábori Istvánné, emődi lakos telefonon bejelentést tett, hogy két nappal korábban Ernődön szőlőültetés közben nagy mennyiségű pénzt és cseréptöredé­ket találtak. Felkerestük a találót, Lukács Ferencnét (Emőd, Ilona u. 6.), aki átadta a múzeum számára a leleteket: mintegy háromezer darab I. Ferdinánd dénárt és egy barna-zöld mázas korsó töredékeit. A pénzek egy tömbbé álltak össze, felvették a korsó alakját. A találó elmondta, hogy Emőd-Ny-i Nagyhegyen szőlőt telepítettek, itt került elő a lelet. Vezetésével megtekintettük a helyszínt, ahol a lelőhely környékén a szántás­ban további pénzeket gyűjtöttünk. 1988. április 20-án ismét fölkerestük a helyszínt, és a Magyar Nemzeti Múzeum fémkeresőjének segítségével újabb, körülbelül 20 érmet gyűjtöttünk. S. Koós Judit-Révész László-L. Wolf Mária Karcsa-Harasztos A fenti lelőhely a Somostól É-ra körülbelül háromszáz méterre helyezkedik el. A dűlő közepén nagyméretű kurgán(?) található. Csúcsáról és oldalairól császárkori edénytöredékeket evűitöttünk. 650

Next

/
Thumbnails
Contents