A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

JOÓ Tibor: Pusztuló kastélyok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A kastély nagy kiterjedésű és gondozott parkja még az 1940-es évek elején is jelentős volt. Még az 1980-as évek elején is 4 ha + 920 nr-es telket számítottak a kastélyhoz, azzal, hogy az eredeti területéből leválasztották az orvoslakást, de a megmaradt telek területén épült meg az új általános iskola, épült a tornaterem is; a cselédlakásokból pedig két lakást alakítottak ki, míg a gazdasági épület romos állapotban van.

20 így az évszázadon át emlegetett angolkertből, de még a századunk első felében is gondozott több mint 5 hektáros parkból lényegében - kertészetileg értékelhetően semmi nem maradt meg. A Szirmay-kastélyról és átalakított melléképületéről Megay Géza muzeológus jelentéseiben olvashattunk. Először az 1946. január 17-i sajóvámosi és szirmabesenyői kiszállásáról számolt be 1946. január 18-án.

21 „A Gr. Szirmay, illetve a Dabasy-Halászféle kastély külsőleg még elég jó karban van, belső részei, különösen a földszinten a pusztulás képét mutatják, falak áttörve, mennyezet leszakadva, padlózat felszedve (helyenként), teljesen kifosztva. Az emeleti részek valamivel jobb állapotban vannak." A jelentés szerint a kastélyban akkor még található négy darab festmény, 1 faragott támlás szék; 6. tételként „Nagy méretű szépművű díszes reneszánsz stílusú fehér cserépkályha az emeleti részen, régi darab. 7. Fehér cserépkályha (reneszánsz stílusú) összeroncsolva a földszinti részen, régi darab. 8. Újabb cserépkályha 2 db, és teljesen szétszedve, csak darabjaiból állapítható meg 2 db. 9. A kastély nagytermében két darab színes fából faragott családi címer, mindkettő más. 10. A főbejárat fölött, ún. stukkóból címer, vagy mázatlan cserépből." Ezután a jelentés megemlíti, hogy hallomás szerint kinél vannak még a kastélyból származott értékek. Az 1954. július 11-i jelentésben

22 Megay Géza arról ad tájékoztatást, hogy a kastélyt műemléki szempontból ellenőrizte, s felülvizsgálta a kastély melléképületének átalakítási munkáinál előkerült faragott köveket. „A volt Szirmay-féle kastélyt jelenleg az áll. ált. iskola használja. A melléképületet tanítói lakásnak alakították át. Az átalakítási munkálatoknál a falból mint építési anyag előkerült egy kandallópárkány faragott kőből 1646 évszámmal. A kastély egy másik melléképületéből már régebben egy fehér mázas rokokó cserépkályhát kitettek, ezt a kályhát egy istálló falánál szétszedett állapotban találtam meg. Úgy a kandallópárkányt, mint a kályhát azonnal lefoglaltam és mindkettőt beszállíttattam pár nap múlva a múzeumba. Megay Géza mind a kastélyt, mind a melléképületet - amelynek átalakításánál előkerült a faragott kandallópárkány - lefényképezte a múzeum számára és jelentéséhez mellékelte ezeket a fényképfelvételeket. Ez a jelentés is rögzítette, hogy a kastély viszonylag elég jó állapotban van, de kisebb tatarozásokra szükség lenne. (E sorok írója azt tartja valószínűnek, hogy a korábbi kastélyépületből származó leletek az 1822. évi nagyobb mértékű átépítésnél kerültek ki onnan és nyertek beépítést a melléképületekbe!) Szirmabesenyő népessége az 1980-as évekre már elérte, illetve megközelítette az 5000 főt (4802).

23 A nagymértékben megnövekedett lakossággal együtt járt az iskoláskorúak, az általános iskolába járók számának a megnövekedése. Az iskolába járók száma az 1970-es évek közepén már 621 fő volt, s bár már ekkor a kastélyépületben csak 326 fő volt elhelyezve 11 tanulócsoporttal (időközben részben már megépült az új általános iskola, de még nem volt tornaterem sem, stb.), de az előző, közel 30 éves rendszeres használat és a nem kielégítő karbantartás azt idézte elő, hogy 1975-ben tervezési programfelvétellel bízzák meg az Agrober B.-A.-Z. Megyei Kirendeltségét, 20. Megay G. hagyatéka 21. Megay G. hagyatéka 22. Megay G. hagyatéka 23. KSH. 1985. 396. 61