A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)
MARGOT SCHINDLER: Komputerek alkalmazása kultúrtörténeti múzeumokban
minden nagyobb múzeum, de legalább az egyes szövetségi és országos múzeumok PC-kel végzik munkájukat. Ezt a komputertelepítési folyamatot azonban sem szövetségi, sem országos szinten nem koordinálják. Ami a készülékek alkalmazását illeti, igazolódni látszanak Klaus Roth kérdőíves eredményei, akár egy nagy osztrák múzeumban dolgozik valaki adott esetben egy nagy számítógépen, akár intézeti tulajdonú vagy privát PC-n. Nagymértékben függ ez a dolog az egyes múzeumi dolgozók egyéni indíttatásától, nevezetesen attól, hogy telepítenek-e vagy nem a házukba komputert. (Ház itt = munkahely!) A komputerakceptálás a természettudományi és műszaki múzéumosztályokon természetszerűleg magasabb, mint a szellemi tudományok osztályain. A múzeumokban telepített és üzemelő komputerek tapasztalatairól sajnos egyelőre kevés a publikált tudósítás. Éppen ezzel összefüggésben feszült várakozással nézünk egy, a közeljövőben várható kongresszusi (ülés, gyűlés) tudósítás elé; a rendezvény a Bajor Történelmi Ház (München) és a Bányászati-Ipari Múzeum (Észak-Bajorország - Theuern) gondozásában 1989 szeptemberében lesz az NSZK-ban, ahol a szakmai kollégium napirendjén szereplő fő téma: „Elektromos adatfeldolgozás-inventarizáció kultúrtörténeti reáliák hasznosítására." Az egyes, önmagukban zártnak tekinthető gyűjtemények homogén területein - mint pl. az érem- és rovargyűjtemények - azonban már vannak tapasztalati tudósítások és szakmai tájékoztatók. 10 Nemzetközi síkon az EDV (Elektrische Datenverarbeitung = elektromos adatfeldolgozás) már régóta betelepül a múzeumokba. 11 1978-ban az UNESCO által kiadott Múzeum c. újság egy egész füzetet e témának szentelt. 12 A párizsi ICOM-UNESCO Dokumentációs Központ és az ICOM Dokumentációs Bizottság (CIDOC) tapasztalatai alapján tervezik a legújabb bázisú dokumentációs és információs rendszer bevezetését a jugoszláviai múzeumokban. A zágrábi Múzejski Dokumentationi Center (MDC) az összes jugoszláviai múzeumban egyformán használható, egységes osztályozási rendszer kimunkálásán dolgozik, amihez felhasználja az angliai MODES Software rendszert (Museum Objekt Data Entry System), ami a cambridge-i Museum Documentation Association szervezet szellemi terméke. A későbbieket illetően arról is van szó (ill. tervbe van véve), hogy a múzeumi könyvtárakat az ICOM-etwork (ICOM-hálózat) igényei szerint alakítják ki az ICIS-UNESCO Software segítségével. 13 Több mint 200 múzeumban és egyéb tudományos intézetben veszik 10. Otfried von Vanaco: Inventarizálás és dokumentálás ADV segítségével (ADV = automatikus adatfeldolgozás) például egy antik érménél. Forrásmű: Herman Auer: (HG.) Muzeológia; Új utak - új célok. Tájékoztatás egy nemzetközi szimpóziumról; rendező: ICOM nemzeti bizottságok NSZK, Ausztria, Svájc 1988. május 11-14. között. Bodeni-tó-München-LondonNew York-Paris; K. G. Saur 1989. 99-107. oldal. Gerhardt Tarmann: Komputerizált gyűjteményadminisztráció, adatbiztosítás és feldolgozás a rovargyűjteményekben. Egy katasztrófa tapasztalatai. Forrásmű: Hermann Auer: (Hg) Muzeológia: Uj utak - új célok. Tájékoztatás egy nemzetközi szimpóziumról; rendező: ICOM nemzeti bizottságok: NSZK, Ausztria, Svájc 1988. május 11-14. között. Bodeni-tó-München-London-New York-Paris; K. G. Saur 1989. 108-116. oldal. 11. Például: Alb. Schug: Lehetőségek, problémák és határok tárgyi dokumentálásában adatfeldolgozó berendezéseken. Forrásmű: Muzeológia. Tudósítás egy nemzetközi szimpóziumról 1971. március 8-13. között. Kiadta: a Német UNESCO-Bizottság, Köln 1973. 153-161. oldal. 12. Múzeum; a francia kiadás címe: Revue trimestrielle publiée par l'UNESCO. Vol. XXX. No. 3/4. 1978. 13. Branca Sulc: Dokumentációs és informatikai rendszerek a jugoszláviai múzeumok gyakorlatában. Forrásmű: Múzeumi Tájékoztató 3/4. 1988. Zágráb 1989, 4-11. oldal. Ugyanebben a füzetben van egy írás Zbynek Stransky-tól, aminek címe: Nemzetközi áttekintés a múzeumi elektronikus adatfeldolgozás történelméről és az erre vonatkozó legfontosabb irodalomról. Brno. 628