A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

BAKÓ Ádámné: Egy 18. századi imaszőnyeg vizsgálata és restaurálása

magasabb fényállóságú színezékeket választottam: sárga 5-ös, kék 5-ös, fekete 6-os, 7-es, piros 4-es és 5-ös. A kiegészítéshez két vastagságban színeztem meg a fonalakat. A fonalak a következő fajtájúak voltak: a vékony szálak pótlására 30/2-es ipari számú fésűs birkagyapjú, nyers színű. Vastag szál pótlására 12/3-as ipari számú fésűs birka­gyapjú, nyers színű. A szükséges színek: lánc pótlására sárgászöld; vetülék pótlására narancs; a csomók pótlására vörös, sárga, barna, v. kék, s. kék, téglapiros (nyersfehér/ sárga). A kívánt színeket egy esetben sikerült azonnal elérni, közben mindig természe­tes fénynél a szőnyegen lévő színekhez kellett hasonlítani, ott a megfelelő helyen, ahová a pótlás kerül, mert a szőnyegre helyezve a festett szálat, derült ki, hogy a szín elfogad­ható-e vagy sem. A festési kísérletek bevált receptjei a következők: a vetülék világos­vörös színének receptje: sárga 0,5%, narancs 0,1%, kék 0,05%, fekete 0,2%. A sző­nyeg különböző színű hiányzó csomóinak pótlására a színezett szálak színezési recept­jei: vörös (tégla, piros, lilás): narancs 0,1%, vörös 2%, kék 0,05%, fekete 0,1%; sárga: narancs 0,02%, sárga 0,2%, fekete 0,08%, barna 0,4% + barna 3 csepp, fekete 4 csepp; sötétkék: Sándolon echt blau PL 0,05%, a színezés sötét lett, de a nátrium-diti­onitos színlehúzás után fakóbb, így megfelelt. A lánc nyersfehérje az idők során besárgult, elpiszkolódott, szürkés, zöldes, sár­gás, meghatározhatatlan színű lett. Ezt a színt füstősítéssel, igen pici fekete és sárga becsepegtetésével hosszú idő után értem el. Téglapiros szín: vörös 2%, fekete 0,1%, kék 0,05%, világossárga: eredetileg nyersfehér; színezése a láncfonaléhoz hasonlóan igen sok problémát jelentett, sok időt vett igénybe, többszöri nátrium-ditionitos színle­húzás után értem el a megfelelő színt. Az előkészített, megfelelő anyagú és színű szálakkal elkezdhettem a hiányzó ré­szek kiegészítését. A kiegészítést a láncfonalak behúzásával kezdtem. A kevésbé prob­lémás helyektől haladtam a mindig nehezebb problémát jelentő hiányosságok felé. Utoljára a két leszövött végződés teljesen szétfoszlott részeinek behúzását hagytam. A műveletet a szőnyeg hátoldalán végeztem. A kiegészítő szálat a hiányosság szélétől 5-6 csomóval beljebb bevezettem az ép szál mellett, áthidaltam a hiányosságot, a megfelelő szálnál szintén 5-6 csomón át behúztam az új láncot. A vetülékek behúzása hasonló módon történt, csak itt már arra kellett vigyázni, hogy a meglévő láncot megfelelő irányba keresztezzem az új vetülékkel. Igen nagy gondot jelentett a restaurálásban, hogy az egyik lánc megemelt, és szinte megbújik a mellette lévő mögött. A szőnyeg lánc- és vetülékfonalainak behúzása után, szintén igen kicsi hiányosságoktól elindulva, az eredetileg használt gördesz csomózás helyett szúrnák technika szükség szerinti vari­álásával beöltögettem az előzőleg megszövött felületet, mindenhol a megfelelő színű restauráló fonalat használva, és ezzel a megfelelő mintát kialakítva. A lánc, a vetülék és a felület beszövése után gondot jelentett a lebegő hátoldali szálak eltüntetése, a hátoldal esztétikusabbá tétele, és hogy ne okozzanak gondot a továbbiakban, ne zavar­ják a további munkavégzést. Ezeket a kilógó lánc- és vetülékvégeket igen vékony (szétsodrott) megfelelő színű szállal az eredeti iránynak megfelelően, az újonnan szö­vött lánc-, illetve vetülékhez öltögettem, ezzel a további kihúzódásoktól is megóvtam a szálvégeket. Ezt a műveletet újabb szakirodalomban már közölt módon meg lehet spórolni, úgy hogy a szálak lebegve a hátpldalon maradnak, és a szőnyeg mozgásának, alaki változásának eleget téve húzódnak ide-oda a kiegészítő szálak. Itt esztétikai szempontokat figyelembe véve döntöttem úgy, hogy elvarrom és megszüntetem a le­begő kiegészítéseket a hátoldalon. Végeztem ezt annak tudatában, hogy eljárásomnak technikailag előnyei és hátrányai vannak, esztétikailag viszont ez az eljárás elfogadha­tóbb. A szúrnák technikához igen nehéz volt a fonal vastagságát eltalálni, mert a kiegé­szítő szál vagy kiemelkedett a szőnyeg síkjából, vagy ha jobban szétsodortam a szálat, a szőnyeg felületén egy mélyedés keletkezett beöltés után is, esztétikailag elfogadhatat­611

Next

/
Thumbnails
Contents