A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

TARCAI Béla: A 30-as évek miskolci fotográfiája (Kletz Károly emlékére)

1. kép. Olvadás, 1932. (A miskolci Sörház utca) Az 1-12. képek Kletz Károly felvételei A két világháború közötti időszak magyar szellemi életének jelenségeit, így a fotográfiát sem lehet a társadalmi-politikai viszonyok ismerete és megértése nélkül tárgyilagosan értékelni. Ha a viszonyokat a nemzeti stílus kialakítására irányuló törekvések szempontjából vizsgáljuk - márpedig ettől nem tekinthetünk el, mert ez világjelenség volt -, akkor mindenekelőtt ennek a tendenciának mögöttes mozgatója, a nacionalizmus ötlik szemünkbe. A magyarországi viszonyok között a nacionalizmust a háborúval együtt elveszett illúziók, az ország területének erőszakos megcsonkításából eredő gazdasági és érzelmi problémák és nem utolsó sorban a szomszédos államokkal való szembenállás táplálták. (Az utóbbi alól talán Ausztria jelentett kivételt.) Nem véletlen, hogy a trianoni megalázottságból ébredezve, a szellemi egyenjogúság (sőt a magasabbrendűség) felé mutató törekvések sodrásába a fotográfia is bekapcsolódott. Boróczi Rezső, a MAOSz főtitkára a Szövetség 1934. évi kongresszusán hangsúlyozta: „Akkor, amidőn szerte a világon mindenütt erős nacionalista áramlat uralkodik, önmagunk ellen vétenénk, ha mi erőnek erejével a fotointernacionalizmus 568