A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

BARSI Ernő: Eötvös József sályi évei

Beszélik azt is, hogy id. Eötvös Ignác halva született gyermeke emlékére állítatta a síremléket."

34 A nép persze tovább is szőtte a legendákat. „Azt is beszélték Sályban, hogy az emlékmű helyén állott az a három akácfa, melyek alatt Eötvös József irogatott. Egy alkalommal vihar közeledett, s az ott tartózkodó Eötvösék alig indultak el, hogy a kastélyba siessenek, mikor a villám az egyik akácfába sújtott. Ezért volna az emlékmű" - olvashatjuk Barsi Lajos írásából. A barlangházról az 1870-ben ugyancsak a kastélyban lakott Gárdonyi Géza Gyermekkori emlékeiből tudjuk, hogy Eötvösék idejében csupán műbarlang volt, a romantikus kert egyik tartozéka. Ebben az évben alakíttatta át Laszky báró barlangházzá, és oldotta meg színes üvegen át felülről való világítását. Hogy Laszky ék mulattak-e csakugyan benne, ezt nem tudjuk, de Eötvösék semmi esetre sem. A barlangház létesítésében éppúgy nem volt szerepük, mint az író személyének, aki az emlékmű felállításakor, 1814-ben mindössze egyéves volt. így legenda a villámcsapás emlékére történt felállítása is. Legvalószínűbb, hogy id. Eötvös Ignác állíttatta halva született gyermeke emlékére. A halva született gyermeket ugyanis nem keresztelték meg, így nevet sem kaphatott. Ezért nem vésték rá a nevét legalább a rejtélyes felirat jeleivel az emlékműre. Tehát nem csupán a fájdalom elrejtése miatt hiányozhat a név, hiszen azt a szemlélő számára érthetetlen írásjelekbe is el lehetett volna rejteni. Minden valószínűség szerint tehát a sályi emlékmű Eötvös Ignác halva született gyermekének állít emléket. Ezt a feliratot megfejtő László János is lehetségesnek tartja, sőt Juhász József emlékezése is megerősíti. Mint másik lehetőség, felmerülhet az az elképzelés is, hogy nem konkrét személy emlékére állították, csupán jelképes síremléknek készült, fokozni a romantikus kert titokzatosságát. Mindenesetre ezek a sályi nép emlékezetében fennmaradt emlékek arról vallanak, hogy nem múlt el Sályban nyomtalanul a nagy író és humanista alakja, hanem a nép más hőseivel együtt az ő alakját is körülszőtte költészetének elemeivel. S ez mindennél meggyőzőbb bizonysága annak, hogy Eötvös nem hiába dolgozott érte, nem hiába küzdött felemeléséért. Mert a nép csak azt foglalja vágyait és álmait valóságként megtestesítő meséibe, költészetébe, akit a szívébe is befogadott. JÓZSEF EÖTVÖS IN SÁLY József Eötvös - Schriftsteller, Dichter, Reformpolitiker und erster grosser Meister des ungarischen realistischen Romans - lebte von 1837 bis 1841 in der Gemeinde Sály am Fusse des Bükk-Gebirges. Schon als Kind hatte er sich oft hier bei seinen Grosseltern aufgehalten. Sein Vater war hier in Sály geboren. Von seiner Grossmutter wissen wir, dass sie die Urenkelin des Kuruzenführers Pál Szepessy Négyesi war. Von ihr hatte er sein feuriges Ungarntum, das trotz aller gegensätzlichen Wirkungen in der Familie so entscheidend für seinen Charakter war. Nach einer Studienreise quer durch Westeuropa Hess Eötvös sich zum ständigen Aufenthalt in Sály nieder. Wie es die Briefe an László Szalay beweisen, gehörten die hier verbrachten Jahre zu den wirklichen glücklichen im Leben von Eötvös. Zu jener Zeit vervolkommnete er sich als Schriftsteller sowie als Politiker und als Mann des öffentlichen Lebens im Komitat Borsod. Der Garten rund um das Schloss mit all seinen Gebüschen und Sträuchern, seinen gewundenen Pfaden, seiner künstlichen Grotte und seinen Grabmälern mit dem geheimnisvollen 34. Barsi Lajos: Sály nagyközség monográfiája. Miskolc, Herman Ottó Múzeum Adattára, 1930. 564