A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

MOGYORÓSI Sándor: Egyes gömöri hiedelemalakok interetnikus vonakozásai

eltemették úgy, mint egy menyasszonyt, és akkor abból lesz. De ez olyan igaz, mint ahogy itt ülünk, tessék elhinni!" Úgy tűnik, hogy az utóbbi elemmel függ össze a Kisasszony jelzője, amely ruhájának egyik lényeges kellékére - a kulcscsomóra - utal, s amelyről joggal feltételezhetjük, hogy a mitikus alak lényegi tulajdonságát jelképezi. „Ezt a kulcscsomót biztos az ördögtől kaphatta . . . Ez azt jelenti, hogy olyan egy se megy férjhez, aki beteg." És itt nem annyira a lánysága, vagy a szüzessége állapotára kell gondolnunk, mint inkább egy átmeneti állapot - a menyasszonyság, a jegybenjárás - befejezetlenségére, amely épp a befejezetlensége által válik misztikussá. Számos olyan példa ismert, amikor valamely, többnyire egy folyamat befej eződését j elző, feltétel elmaradása - gyermek keresztelése: lelki születése, haldoklótól való búcsúzás, görög katolikus vidékeken a pap miséinek nem elegendő száma, a tudomány átadásának a képtelensége stb. - a halott visszajárasát vonja maga után. A Kulcsos Kisasszony -poludnica hétévenként megjelenve, gyakran sír az erdőben a vőlegénye után. Valószínű tehát, hogy a kulcs ebben az esetben a menyasszonyság végét jelző, azonban meg nem valósult házaséletnek a szimbóluma. A gömöri Kulcsos Kisasszony megjelenhet éjjel és nappal. Egyes adatközlők szerint éjfélkor jelenik meg. Ha az emberekhez való viszonyáról érdeklődtem, akkor az adatközlők egyöntetűen azt válaszolták, hogy nem árt az embereknek, és többnyire eltűnik, ha valamely más ember közeleg. A nem ártalmas kategóriába az is belefér, hogy a Kulcsos Kisaszszony időnként elvezeti az embereket. >y

Az elvezeti az embert. Elveszi a szemefényit. Éjszaka, meg nappal is." „És hogy az úgy el tudja kísérni, hogy egyszóval. . . akárhogy is ismeri azt az erdőt, de eltéved! Mert mindig előtte megyén, úgyhogy megzavarja, na!" „Nagyapám mesélte, hogy jött egyszer haza az úton, hát egy Kisasszony jött előtte mindenütt. Hát elvezette őt szépen, nem haza! Hanem sötétben egyszer eltűnt, és ő is nem tudott tovább hazajönni, csak mikor kivilágosodott." Gice, Mikolcsány, Nasztraj határában három olyan hely ismert, ahol Kulcsos Kisasszony -poludnica megjelenik: Rózsapalag, Ribnyik domb és mosóhely, valamint a Pecsenyesütő, az utóbbihoz egy más jellegű legenda is kapcsolódik. Egyes adatközlők szerint a szerencsétlenül járt nőből lett poludnica azért jelenik meg a Pecsenyesütőnél, mert valamikor a 12 apostolával és a szamarával itt járt Jézus Krisztus, és azon a helyen a kőben megmaradt a nyomuk (akkor a kövek még puhák voltak). Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a három gömöri falu ezen női mitikus alakja inkább a kisasszony-szépasszony fogalomkörbe sorolható. Elnevezése ellenére nem felel meg a poludnica fő kritériumainak: semmiképp sem sorolható daemon meridianus fogalomkörébe, és szemmel láthatóan ma már nem kapcsolódik a mezei démonok csoportjához sem. A megjelenési helye erdőhöz sem köthető, hanem inkább azokhoz a különleges helyekhez, ahol más mitikus lények - így például boszorkányok, lidércek, kísértetek is megjelennek. Feltételezhetjük, hogy néhány emberöltővel ezelőtt e falvak lakossága még két külön mitikus alakot ismerhetett: poludnicát és Kulcsos Kisasszonyt. Azonban az utóbbi időben a poludnica alakja elhomályosult, és az elnevezés kapcsolódott a Kulcsos Kisasszony alakjához.

26 Ez a folyamat azért is könnyen jöhetett létre, mert a szlovák hagyományban a poludnica és a vila alakjai igen közel állnak egymáshoz - mind a keletkezésükben, mind a megjelenési formájukban. Föntebb viszont már utaltunk arra, hogy a szlovák vilák és a magyar kisasszonyok tulajdonképpen egymás 26. E helyütt jegyzem meg

r hogy az egyik adatközlőm - Ábrahám Andrásné - különválasztotta a két mitikus lényt: „Poludnica az más . . ., az olyan, ami az erdőn ugrosik. Olyan széles ruha van rajta. Embernek nem árt, de olyan ijesztő ha meglássa. De most már nincsenek, ezek akkor voltak, még a zsidók idejében, amikor még nem voltunk keresztények". 535