A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

KUNT Ernő: Temetkezési szokások Pányokon II. (Szokásvizsgálat)

9. kép. A falu egész közössége összefog, hogy - bizonyos rituális szimbólumok segítségével kifejezze értesítettségét a veszteségről, s hogy jelenléte erejével ellensúlyozza azt sére is. Az, hogy a virrasztókon a férfiak - a családok társadalmi vezetői - külön helyiségben gyűlnek össze, alkalmat ad az újjáalakuló tekintélyrendszerhez való alkalmazkodáshoz (7. kép). A segítők természetszerűen a rokonság köréből kerültek ki. Ennek a hagyománynak is az a gyakorlati értelme, hogy a közösség nagy részét mentesítsék az eltemetéssel járó részfeladatoktól.. 5. A virrasztó második estéje A faluközösség rokonságba nem tartozó, de az elhunythoz közel álló tagjainak a második virrasztóbeli este ad alkalmat együttérzésük, s ezzel az új társadalmi struktúrához való alkalmazkodási készségük kifejezésére (8. kép). 6. Búcsúztatás A halotti szokássornak az az állomása, amikor a koporsót kiviszik az udvarra ad alkalmat.arra, hogy a falu egész közössége - képviselők közvetítésével - kinyilvánítsa veszteségérzetét, illetve arra való készségét, hogy hajlandó fokozottabb közösségi kooperációval az elhunyt hiányát pótolni. A szociokultúrás organizmus vitális ereje oda koncentrálódik, ahol a veszteség bekövetkezett. S ez akkor történik, amikor a hozzátartozók fájdalma a legnagyobb, amikor a holttestet végérvényesen elviszik a portájáról (9. kép). 520