A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

KUNT Ernő: Temetkezési szokások Pányokon II. (Szokásvizsgálat)

Pányokon tulajdonképpen két tort tartanak: az elsőt mindenki megvendégelésére, azok számára, akik nem restelltek a lábuk fáradtságát, hogy a holtat kikísérjék, azaz a rítuson résztvevő közösséget. A második - ez előzőt követő - toron csak a rokonok maradnak, azaz a szűkebb közösség, amelyet a tényleges veszteség ért. Úgy vélem, egykor együtt torozott rokon s vendég idegen. A tor eme kettéhasadásának gazdasági természetű oka lehet, hiszen az első toron ma már csak jelképesen látják vendégül a kikísérőket, míg a második toron csaknem lakodalmi étrendet szolgálnak fel. A tor maga a lélek búcsúztatója, miután a testet már előzőleg elbúcsúztatták, s kivitték a temetőbe. Ez a halott utolsó vendégsége, az utolsó búcsú, amely pogány eredetű elemmel, a rituális együttevéssel válik nyomatékossá.

55 A felszolgált ételek rendjéből - melyek a tipikus pányoki lakodalmi étrend gerincét is képezik - arra következtethetünk, hogy itt valamely lakodalom képzetében szimbolizálja a népi gondolkodás a holt lelkének egyesülését a másik világgal.

56 A keresztényi szimbólumrendszernek is megfelel a tor: az utolsó vacsora közismert jelképe. Erre kimondottan utal a reformátusoknál a bor és kenyér fogyasztása az első toron. A tágabb közösség már átvette a keresztény jelrendszert, míg a szűkebb, rokoni közösség ragaszkodik - ha nem is tudatosan - az ősibb formához. A kurátor étkezést nyitó és záró szerepe is félreérthetetlenné teszi, hogy itt rituális étkezésről van szó. A tor a közösség utolsó ceremoniális együttléte a halotti szokások alkalmával. Az elhunytat a közösségi hagyományok betartásával útjára bocsátották, testétől, lelkétől tisztességgel búcsút vettek. A közösség szerepe és feladata ezzel a halott körül befejeződött. 2.15. A fiatalok eltemetéséről Az előzőekben az idős ember körüli temetkezési szokásokról volt szó. Ezektől tartalmilag s formailag csak a házasulandó korban elhunytakkal kapcsolatos szokások térnek el. Egy közösség sem tudja egyszerűen túltenni magát fiatal tagjainak elvesztésén. Különösen pedig az kelt hiányérzetet a népi gondolkodásban, hogy a házasság előtt elhunytak az emberi élet legfőbb célját, az utódok nemzését nem valósíthatták meg. Ezt a hiányérzetet mindenképpen pótolni kívánja.

57 A magyar népi halotti szokások egyik legarchaikusabb, s leggazdagabban variált és motivált eleme a halottak lakodalma. Pányokon ma már csak a halott leány, legény jellegzetes öltözetével, s a halottas menet jellegzetes átalakításával emlékeznek meg a halott fiatalok lakodalmáról. A leányt menyasszonyi ruhába öltöztetik, s aprólékos gonddal feldíszítik. A legény fekete - esküvőre tartogatott - ruháját kapja halóruhának. A halotti menetben a legények haladnak az élen, a férfiak előtt, s a koporsó után a leányok az asszonyok előtt: ezzel is jelezve, hogy a fiatalságé a legnagyobb veszteség. A koporsót mindenkor a hasonneműek viszik, hiszen ők kísérték volna leány társukat a leányos házhoz menyasszonyát elhozni, illetve leánybarátjukat a legényes házhoz ha életben maradhattak volna. A legény társak gyászát csak gesztusuk s a kontextus jelzi - öltözetük lakodalmi a kokárdával, a leányoké szintúgy. Ez még drámaibbá teszi a menet, s a jelképezett veszteség feszültségét. 55. Szendrey Zs., 1940a, 358. 56. Jung, C. G. 1971, 316-317. 57. Számos példa adódik a fiatalon elhunytak összeesketésére: Marco Polo adataitól - 1963. 124-125. - Szendrey Á., - 1941. 44-54. - adataiig. 509