A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

FÜGEDI Márta: A gyermekmunka a matyóságnál

kiszakadást jelentett a fiatalok életében. Ugyanakkor saját közösségük tagjaival együtt, meglehetősen elzárva és összetartva éltek és dolgoztak idegenben is.

39 A summásmunka lehetőséget adott a csoporton belül az egyéni értékek, a szorgalom, ügyesség, kitartás, munkabírás megmutatására és lemérésére is. A házasulandó korban lévő fiatalok után a szülők gyakran érdeklődtek a summáscsapat felnőtt tagjaitól: „milyen féli-fajta", hogy dolgozott, hogy viselkedett a summásságon. A házassággal lezáródik a belenevelődés folyamata a munka területén is. A családos emberek, a fiatal férfiak és nők teljes felelősséggel és önállósággal végezték a legnehezebb, legkeményebb munkákat a paraszti munkaszervezetben. A paraszti értékrend kialakításában tehát a munkához való viszonyulás elsődleges helyet foglalt el.

40 A közösség által kialakított ideálok is ezt erősítették és tudatosították, a fizikai erőt, a munkabíró testalkatot és az ezt sugárzó megjelenést fogalmazták meg. A matyóknál a jó erős testű, munkabíró lánytípus volt az ideál. A szépnek tartott „sugaras lány" karcsú, vékony derekú, de széles csípőjű, erős, vastag karú, erőteljes megjelenésű alakot jelentett. A legények között az egyenes tartású, „nyalka", nagy testi erejű, az erejét a munkában, sőt a verekedésben is megmutatni tudó legény volt az elismert.

41 A matyó gyerekek egy sajátos, erősen rétegzett, ugyanakkor a helyi hagyományokat, normákat, divatokat egységesen betartani igyekvő társadalomba nőttek bele. A gyermekmunka az egyes korcsoportokban különböző jelentőséggel bír, arculata is változik, alakul.

42 Kisgyermekkorban a munkának még komoly gazdasági értéke nincs, csupán kisegítő, kiegészítő szerepet tölt be a családi munkamegosztásban. A kisgyermekek munkája részfeladatokra korlátozódik, és még teljesen a felnőtt irányítja, jelöli ki a feladatokat. Iskolás korra már részben kialakulnak a feladatkörök, és nemek szerint is elkülönülnek a munkák. Megjelenik a pénzkereső munkavégzés is. A munka területén elkövetett mulasztás pedig már számonkérést, büntetést von maga után. Az iskolahagyott fiatalok számon tartott, komoly munkaerőt jelentenek a családban. Jelentősen megnövekszik a munkában való önállóságuk és felelősségük. A nemek a munkavégzés területén e korra teljesen szétválnak. A házasodásra alkalmas korban jutott fiataloknak - az eladó lányoknak és legényeknek - pedig már minden munkában helyt kell állniuk, önállóságot, minőséget és megfelelő intenzitást vár el a közösség a munkavégzésüktől. Elsősorban a legények életében fordulhat elő a munka virtusszerű, a szükségesnél nagyobb túlteljesítése, túlhajtása. E korcsoport tagjainál a munkában való hibázás, mulasztás már szégyennek, presztízsveszteségnek számít. Általánosítva megállapítható, hogy a gyermekmunkának a paraszti közösségekben többféle funkciója volt. A munka mindenekelőtt a helyi kultúrába való belenevelődés, beilleszkedés egyik legfontosabb tényezője. Másrészt viszont a gyermekmunkát erősen befolyásolta a gazdasági kényszer is, mindez gazdasági értékét, pénzkereső jellegét hangsúlyozza. Végül pedig a munkának, különösen már ifjúkorban presztízsszerző szerepe, értékmérő funkciója is van az adott közösségen belül. 39. Vö. Györffy /., 1929. 137-160., Sándori., 1956. 185-196. Sárközi Z., 1965. 321-382. 40. Vö. Tárkány Szűcs E., 1981. 41. Fél E., gy., 1951. HOM NA. 766. 42. Németh L, 1979. 352., Szabó L., 1980. 493