A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

VIGA Gyula: A tésztakészítés sajátos eszköze a magyarságnál (csigacsináló táblácskák)

15. kép. Vasból és rézből készült csigasodrók A csigacsináló eszköz nélkülözhetetlen tartozéka az aprócska orsó (csigatű, pencergető, pedrő, pödrő, penderítő), amellyel a még képlékeny tésztát a bordás felületen végigsodorják (15. kép). Erre a célra igen gyakran a fonáshoz használt orsó hegyes szárát alkalmazták, de gyakran faragtak vagy esztergáltak külön erre a célra is apró orsócskát. E 20-25 cm hosszú, 3-10 mm testvastagságú orsók között megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a fém - főleg sárgaréz és vas - példányok. Elsősorban a Tisza mentén terjedtek el, de felbukkantak Debrecen környékén is. Egyes példányaik lakatoslegények remeklései,

50 többségük azonban fémműves cigányok kezei alól került ki. Ezek maguk öntötték vagy rézhuzalokból hidegen alakították ki az aprócska eszköz tetszetős, karcsú formáját, aztán kalapálgatással és reszelgetéssel, apró rovátkákkal, hornyokkal, geometrikus elrendezésű vonaldíszekkel ékítették azokat - hasonlóan a pipaszurkálókhoz.

51 A cigányok mellett készítettek rézorsókat azok a távirdai munkások is, akik a postai rézkábelekből be tudták szerezni az e célra alkalmas darabokat.

52 Amíg a cigányok főleg értékesítésre, az utóbbiak elsősorban ajándékozásra készítették a fémorsókat, melyek közül egyesek több használó generációt is kiszolgáltak, s az egyik bordától a másikra öröklődtek. Az orsók elhelyezésére gyakran a csigacsinálóban alakítottak ki helyet: az eszköz „talpán", alátámasztó lapján fúrtak lyukat, ahová beszúrhatták. A csigacsináló helye általában a konyhai asztal fiókjában, konyhai szekrények, kredencek vagy a szobai komód fiókjában volt. Bakó Ferenc gyűjtése szerint Tiszaigaron és környékén a szobai falon függő képek vagy a tükör rámájának sarkába illesztették.

53 Bakó - jelzett gyűjtése alapján - azt is felveti, hogy ehhez az eszközhöz talán „ma már homályba vesző, mágikus képzet fűződött", mivel a csigacsinálóban egy idősebb asszony arra figyelmeztetett egy lányt, hogy ne adja ki a kezéből, mert az idegenek megrontják azt.

54 Magam úgy vélem, hogy az említett példa nem ezzel az eszközzel kapcsolatos mágiát őriz, hanem annak az általános hagyománynak része, hogy a parasztember általában nem szívesen adta ki kezéből munkaeszközeit, különösen nem az élelemkészítés kellékeit. 50. Ecsedii. m. 40-41. 51. Bakó i. m. (1954) 247. 52. Bencsik János közlése 53. Bakó i. m. (1954) 248. 54. Bakó i. m. (1954) 248. 478