A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

FÜVESSY Anikó: A mezőcsáti fazekasság történetére vonatkozó újabb adatok

1808-ban a miskolci fazekascéh számadáskönyvében Hatalmas Pál tanítványaként találkozunk nevével.

41 Vélhetően ő az 1810. április 1-én Feir Bab virág nevet választó, csatiként feltüntetett legény.

42 Feltételezhetjük, hogy Hatalmas Pál elköltözése után hagyta el Kovács Mihály is Miskolcot, valamikor 1811 körül, majd került kapcsolatba a csati Hováth családdal, ahol ekkoriban már többen is fazekassággal foglalkoztak. Házasságkötésekor már önálló műhellyel rendelkezett, fiú leszármazottai fazekasok lettek. Mázasedény készítéséhez feltétlenül értett, de stílusban azonosítható munkája neki sem maradt fenn. 1821-ben egy újabb csati legény miskolci legénykedésére utal a lajstrom. „Anno 1821 Esztendőben júniusnak 20 da napján, születet Borsod vármegében Tsát Varosában Virágot Bazalika. "

43 Nevét nem ismerjük. Születését az 1802-1806 közti években kereshetjük. Nem volt miskolci tanítvány, valószínűleg családjában vagy rokonságában fazekast találhatunk. Csak vándorlása során kereste fel a miskolci mestereket. A Miskolcon tanuló csati fiatalok közé tartozott Nagy Mihály is. 1827. március 2-án fizettek szegődtetéséért 3 Ft-ot. Mestere Tapasztó András volt.

44

1813-1814 között született, de születési adatát a néhány, ekkor született Nagy Mihály közül nem sikerült azonosítani. 1831. április 4-én jegyezték be rozmaring virágnéwel a legénylajstromba.

45 Miskolcot 1832. január 16-a után hagyta el, mert kundschaftja kiváltásáért ekkor fizetett.

46 Stílusban azonosítható munkáját nem ismerjük. Nemes Horváth Márton és az ifjabb Rajczy Mihály nagyjából egy időben kezdték tanulóéveiket. Mindkettőjük apja fazekas volt, így mesterségüket valószínűleg a szülői műhelyben sajátították el. Egyikük neve sem fordul elő a miskolci céhiratokban, mely azt is bizonyíta, hogy esetleges vándorlásuk során a kötelező időn túl nem dolgoztak Miskolcon. Horváth Márton 1816. szeptember 1-én született nemes Horváth János és Ábrahamik Anna házasságából.

47 1841. február 16-án vette feleségül nemes Kriston Ferenc lányát, Juliannát.

48 Önálló műhelynyitása is nagyjából erre az időre tehető. Egyetlen szignált munkája maradt fenn, az 1847. december 20-án nemes Abonyi János számára készített miskakancsója, mely igen egyéni díszítőmotívumokat sorakoztat fel.

49 Ez a darab plasztikus és karcolt díszítményeivel három korai miskakancsóval is rokonságba hozható, melyek a Horváth család valamelyik tagjának, esetleg Horváth Márton apjának műhelyéhez köthetők.

50 Horváth Márton 1848. január 12-én, három héttel nevezetes miskakancsója feliratozása után tüdő vészben hunyt el, így a Domanovszky György kutatása szerint neki tulajdonított, kétfejű sassal díszített, 1864-es datálású butella egyértelműen más mester munkája.

51 Az 1844. augusztus 28-án született, később több 41. HOM 76.13.3. 42. HOM 97.4.1-2. 43. HOM 79.4.1-2. 44. HOM 76.13.4. 45. HOM 79.4.1-2. 46. HOM 76.13.4. 47. Mcs. VA. 11/101. 48. Mcs. VA. 11/966. 49. NM 129625 leltári számú tárgya. 50. 1831-es (NM. 59.150.194.), 1833-as (NM. 51.31.384) és egy datálatlan miskakancsók (HOM 53.17.1.). 51. Mcs. VA. 11/653.; Domanovszky Gy., 1953. 26. A kérdéses butella előlapját a 37. képen közli. Felirata szövegében és helyesírásában egyaránt Rajczy Mihályra utal (Vö. Domanovszky Gy., 1953. 40.). 419