A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

HOFFMANN Tamás: A parasztházak fűtése (Előzmények, technikai megoldások. – Európai vázlat)

A PARASZTHÁZAK FŰTÉSE (Előzmények, technikai megoldások - Európai vázlat) HOFFMANN TAMÁS Az európai lakóház történetét bemutatva a tűzhelytől kell elindulni és a kályhához lehet eljutni. Maga a történet megközelítőleg nyolc-tízezer évet tölt ki.

1 A folyamat nagyobb része úgyszólván eseménytelen. A falusi házak építészettörténetében csak a középkorban tapasztalunk számottevő változásokat, ezek az épületek statikájával, belső terük tagolásával, az emeletek építésével és mindezen változások középpontjában a fűtésmód átalakulásával kapcsolatosak. A nyílt tűznél nagyobb hőhatású kemence építését elsősorban klimatikus adottságok kényszerítették ki, az a tény, hogy keleten és északon, meg a közép-európai Alpokban télen hideg van. Kemencét azonban másutt is építettek, csakhogy nem lakóházat fűtöttek vele. Mezőgazdasági terményeket szárítottak, kenyeret sütöttek és fürdőt melegítettek kemencét fűtve. További újítás a kályha, ami voltaképpen a kemence tökéletesített példánya. Építésekor megoldják a füst elvezetését is, ez a legtökéletesebben akkor sikerül, ha kéményt építenek. A lakóépületek zömében ott, ahol erre igényt tartottak, azért építettek kályhát és kéményt, mert az épületen belül elrekesztettek - szinte dobozszerűen - egy olyan helyiséget is, a szobát, amit a lakóház reprezentatív részének rendeztek be. A parasztházakban ezeket a változásokat mindenütt építőiparosok vezették be, városi minták nyomán épültek tehát a kémények, a kályhák és a szobák (nemkülönben az emeletek), annak bizonyságaként, hogy a falu-város kapcsolatai a középkor végén egészen gyakorivá váltak. A szóban forgó tényeket egy dolgozatban mutattam be, melyet 1978-ban írtam. Néhány része már megjelent,

2 az alábbi fejezetek is ebből a kéziratból valók. Más részletek még szerkesztőre és nyomdára várnak. Ezek mind részei „Az európai parasztok" című monográfiának, mely ha megjelenik, a most közölt fejezetek - remélhetőleg jelentős módosításokkal kerülnek majd nyomdába. Egyelőre csak az irodalmi hivatkozásokat frissítem fel, az előadottakon remélhetőleg - a dolgok logikája szerint - nem kell változtatnom. A kemence Kemencével eredetileg fürdőházat vagy szárítóépületet fűtöttek, nem pedig lakóházat. Régészeti és filológiai adatok egyaránt ezt igazolják. Aztán később lakóházakban is építettek kemencét, ez azonban csak az elmúlt évezredben vált általánossá kontinensünk keleti felén. Még a néprajzi vizsgálatokból is az derül ki, hogy Kelet- és Észak-Európa nagy részén fenyőgerendákból nemcsak lakóházakat ácsoltak, hanem 1. Hahnel, 1960-1977/I-IV. 2. Hoffmann, 1987: 19-32., Hoffmann, 1985-1988: 5-18., Hoffmann, 1989: 157-64. 381