A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

GADÓCZINÉ FEKETE Éva: Egy elmaradott terület felzárkózásának történeti földrajzi lehetőségei

1 2 3 U 5 6 7 8 9 K> 11 12 13 14 15 15 17 18 19 20 1 tanácsi szakigazgatás 2 vasútállomás 3 távolsági buszmegálló 4 benzinkút 5 postahivatal, vagy fiókposta 6 nyilvános távbeszélő-állomás 7 pénzintézet 8 áfész-központ 9 piac 10 mezőgazdasági üzemközpont 11 fogászati rendelés 12 gyógyszertár 13 mentőállomás 14 szociális otthon 15 középiskola 16 művelődési otthon jellegű intézmény 17 állatorvos 18 általános iskola 19 körzeti orvos 20 pap 10. kép. A településfunkciók alakulása a vizsgált terület településein - 1985 cser, Gibárt és Fügöd települések közigazgatási odacsatolásával pedig 1984-re sikerült túlnőni a 6000 fős lélekszámon, amivel már lehetett a városi címre is pályázni. Ez évben várossá nyilvánították s ezzel Szikszó 1989-es várossá nyilvánításáig a megye legtöbb települést magába foglaló közigazgatási egységének egyetlen városa lett. A területi centrumok fejlesztésének gondolatából azonban a kijelölt centrum kizárólagos fejlesztésének gyakorlata valósult meg. A tanácsi költségvetésből a településhierarchiában kiemelt alsó fokú, ill. alsó fokú központ szerepkörrel felruházott (köztük néhány korábbi jó nevű mezőváros, így: Gönc, Szikszó és Baktakék, Boldogkőváralja, Halmaj, Hidasnémeti, Homrogd, Krasznokvajda, Novajidrány, Szalaszend, Vilmány, Vizsoly és a 69 „egyéb" kategóriába sorolt település fejlesztésére már kevésbé „futotta". Még a 80-as évektől a falusi térségeknek viszonylag többet juttató településpolitika mellett is pl. a VI. ötéves tervidőszakra a városkörnyék egészére lakosonkénti 1700 Ft fejlesztést terveztek (Encsen 7400 Ft-ot), ami a megyében a sárospataki körzet után a legalacsonyabbnak bizonyult.

91 Az elmaradó fejlesztések mellett a körzetesítések új 91. B.-A.-Z. megye VI. ötéves pénzügyi terve, 1981-85. 371