A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

RÉVÉSZ László: Készenléti íjtartó tegezek a magyar honfoglalás kori sírokban

5. kép. Az 52. sír íjtartó tegezének felső harmada a feltárás során kengyel, füles bronzkarikák és vascsat. A térdcsontok között keresztben fekve az íj kettős véglemeze. Tegez a bal mellkason, egy függesztő horoggal és sok nyílheggyel. (Ez utóbbiak a váll alatt feküdtek.) A medence fölött, az első csigolyával egy irányban, felül és alul különböző típusú bronzpitykék. A töredékes nagyszíj vég a bal karon kívül feküdt, hosszirányban. A jobb oldalon füles veret (= függesztőveret - R. L.) hosszirányban. Pitykéket és egy szíj véget találtunk a bal combcsont belső oldalánál is, szövetmaradványba és szíjmaradványba ágyazva. A két sasos veret a többi pitykék közt került elő. A medencén találtam még két bronzgombot." A fentiekből úgy tűnik, e sír esetében is felajzott, készenléti íjtegezben az elhunyt testére fektetett íjat tárt fel az ásató. - Nem értékelhetők a következő leletek: Sárospatak-Baksahomok

13 (a közöletlen sírban lószerszám, íjcsontok, nyílhegyek, szablya, kés, csiholó társaságában került elő a függesztőveret), Sóshartyán-Murárhegy 4. sír

14 (a lelet földmunkák során került elő), Sorokpolány-Berekalja 115. sír („tulipánmotívumú bronz bulla" a szegycsonton)

15 Szakáid-Mulatódomb és Tiszalök-Kisfástanya függesztőveretei még sírhoz sem köthetők, feldúlt temetőrészekből származnak.

16 - Bezdéd, 16. sír: Női sírból került elő a függesztőveret.

17 13. Kalicz N., 1957. 167-168. 14. Fodor I., 1975. 84. kép 1. 15. Nemeskéri J., 1943. 316-319. 16. K. Végh K., 1970. 78-109., X. t. 6. 17. Jósa A., 1896. 36 y