A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

GADÓCZINÉ FEKETE Éva: Egy elmaradott terület felzárkózásának történeti földrajzi lehetőségei

A erdőgazdálkodás szőlőkultúra szántó % rét © legelő @ állattartás ® dohány Q gyümölcs M malom A áramelosztó p fűrészmalom E érczúzóház ® bányászkodás Sz szeszfőzde T túrógyár Ny nyomda 1 iparosréteg 3. kép. A gazdasági szerkezet a 19. század közepén (Fényes Elek munkája alapján) struktúrában pedig - a majorsági területek műveléséhez szükséges munkaerő biztosítására törekvő szigorú intézkedések, az ún. második jobbágyság bevezetése következtében - a jobbágyok és a kialakuló iparos réteg elszegényedéséhez, a mezővárosi fejlődés megtorpanásához, ezzel a kézműipar fejlődésének lehetetlenségéhez és végső soron a majorsági gazdálkodás saját piacainak beszűküléséhez is vezetett. Mindez végül a 17. század végének - a nagy parasztfelkelésekben is megnyilvánuló - társadalmi-gazdasági válságába torkollott.

20 A gazdasági potenciál, a területi munkamegosztásban való hatékony részvétel lehetőségének csökkenése - ezáltal a lemaradás folyamatának elindulása - mellett a térség településeit a török hódítás és a Rákóczi-szabadságharc közvetlen pusztításai, a járványok, az elemi károk tovább gyengítették. Számos település hoszszabb-rövidebb időre el is néptelenedett,

21 ezzel fejlődésük egy időre drasztikusan megszakadt. 20. Uo

:

32. 21. 1715-20-ban a vizsgált terület települései közül 35-öt jelöltek lakatlannak (köztük Szentistvánbaksa és Fancsal 100-150 évig volt elhagyott), 15-öt kuriális, jobbágylakosság nélküli településnek, és a többi 36 településben is csak kb. 60 jobbágy családot írtak össze. (AbaújTorna Vm. 1939. településsoros adatai) 356