A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

KONKOLYNÉ GYURÓ Éva: A Zempléni-hegység települései és népessége a második világháborúig

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és a Zempléni-hegységben szerényebb, másfélszeres volt a növekedés. A vizsgált területen kistájanként eltérően alakult a népmozgalom. Hegyalján a Zempléni-hegység átlagánál nagyobb mértékben (+77%) nőtt a népességszám. Különösen gyors a mai 4 város (Sátoraljaújhely, Sárospatak, Szerencs, Tokaj) növekedése (+158%). A Meződűlőn csökkent (-13%), a Hegyközben és az Erdővidéken stagnált a lélekszám. A népsűrűség mindjobban elmaradt az országostól, az Erdővidéken negyede, a Hegyközben a fele, a Meződűlőn kétharmada annak (1. táblázat). Az országos növekedést elsősorban a közegészségügyi állapotok javulása idézte elő. A csecsemőhalandóság csökkenése, a járványok visszaszorulása és az életkor meghosszabbodásának kedvező hatását a kivándorlások és az első világháború emberáldozatai sem tudták érezhetően befolyásolni. Térségünkben Hegyalja növekvő népessége a szőlő magas eltartóképességét jelzi. A filoxéravészt sok esetben az elvándorlás, kivándorlás okaként tüntetik fel. Ha a szőlők pusztulásakor sokan el is hagyták a történelmi borvidéket, csakhamar visszaszivárogtak. A szőlők újratelepítése ugyanis ismét sokaknak biztosított munkát és megélhetést. A Meződűlő gabonája és állati termékei az erősödő tőkés verseny és a század végi gabonaválság miatt a törpebirtokosoknak nem nyújtott megfelelő létalapot, így itt igen erőteljes volt a kivándorlás. A Hegyköz és az Erdővidék stagnáló lélekszáma mutatja, hogy a csekély termőképességű mezőgazdasági területek és az erdő nem tudott több embert eltartani. Az amerikai kivándorlás mellett jelentkezett az ország fejlődő gyáriparának elszívó hatása is. A két világháború közötti időszak Az első világháborút követően a trianoni békeszerződésben foglalt államhatároknak megfelelően átrendeződött a település- és közlekedéshálózat. A Zempléni-hegység térségének ipari, kereskedelmi és közlekedési, és részben közigazgatási központja Kassa, valamint a Kassa-Sátoraljaújhely vasútvonal Csehszlovákiához csatolása gyakorolt döntő hatást a település- és közlekedéshálózat átalakulására. A korábban gyűrűs elrendeződésű vasúthálózat most Miskolc és Szerencs központtal, a Hernád-völgyén és a Hegyalján át az országhatárig, valamint Tokaj érintésével Nyíregyháza felé irányulóan sugaras szerkezetűvé vált. 1920 után Abaúj vármegye székhelyéül Szikszót jelölték ki. Ez a kevéssé fejlett Hernád-völgyi mezőváros azonban pusztán formailag lett központ. Kassa szerepét a Zempléni-hegység térségében Sátoraljaújhely lett volna leginkább hivatott átvenni. Zemplén vármegye székhelyét azonban szintén hátrányosan érintették a határváltozások. Bodrogközi vonzáskörzetének jelentős része és a Kassa felé vezető vasútvonal is Csehszlovákiához került. A térségben öt település - Sátoraljaújhely, Sárospatak, Szerencs, Tokaj és Gönc vette át a központi funkciókat. Fokozatosan kialakult egy Miskolc felé irányuló vonzás, amely kapcsolat azonban a két világháború közötti időszakban még csak nagyon halványan érzékelhető. 1920-1941 között a XIX. század második felében és a századelőn tapasztalható ugrásszerű népességszám növekedés országosan ( + 16%) és a vizsgált területen is ( + 7%) lelassult. Tokaj-Hegyalján és a mai négy városában is mindössze 5%-kal, a Meződűlőn 4%-kai nőtt a népességszám, az Erdővidéken és a Hegyközben azonban a korábbi stagnáló lélekszám 15-15%-kai emelkedett. Tokaj-Hegyalj a térsége, amely a jobbágy-felszabadítást és a követő kapitalizálódás időszakában fokozottan bekapcsolódott a külpiaci termelésbe, különösen hátrányos helyzetbe került a vámmentes piacok elvesztése és a gazdasági válság nyomán, így népességmegtartó ereje jelentősen csökkent. A Meződűlőn az amerikai kivándorlás csökkenése eredményeképpen a korábban fogyó népességszám ekkor szerényen emelkedő tendenciát mutat, de az 1850-es szintet így sem érte el. Az Erdővidéken a lélek348