A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

KONKOLYNÉ GYURÓ Éva: A Zempléni-hegység települései és népessége a második világháborúig

Meződűlő összesen 204 km

2

), így ez a népsűrűséget csökkenti. Figyelemre méltó, hogy a Hegyközben ekkor még magasan az országos átlag feletti népsűrűség található, és az Erdővidék sem marad el attól sokkal. A XIX. század első felében az országos népsűrűség 28,8-ról 45 fő/km

2-re nőtt, míg a Zempléni-hegységben azonos szinten maradt. A vizsgált területen az 1831-es kolerajárvány, valamint a szőlő- és borgazdaság válsága eredményeképp tapasztalható visszaesés a lélekszám növekedésében. Az Erdővidék és a Hegyköz változatlan, a Hegyalja növekvő, a Meződűlő csökkenő népsűrűségű területek. Az 1848-as forradalomtól az első világháború befejeződéséig terjedő időszak A XIX. század második felében a települések fejlődésére, a településhálózat alakulására döntő hatást gyakorolt a tőkés gazdaság fejlődésének mértéke, a vasútépítés nyomán a közlekedési és kereskedelmi centrumok átrendeződése, valamint a kiegyezést követő közigazgatási átszervezés. A kapitalizálódó gazdaságban tért hódító gyáripar településfejlesztő hatása meghatározó volt. A gyáripar központja Abaúj vármegyében Kassa lett. A Zempléni-hegység térségében Szerencsen, Sátoraljaújhelyen és kisebb mértékben Tokajban jelentett előrelépést az élelmiszeripari üzemek létrehozása. A közlekedés fejlődésében döntő lépés volt a múlt század közepétől megindult vasútépítés. A Tokajt érintő Debrecen-Miskolc vonalat 1859-ben adták át, majd rá egy évre, 1860-ban, a Miskolc-Kassa közötti szakasz készült el. 1871-73 között a SzerencsSátoraljaújhely-Kassa vaspályát építették meg.

43 A vasúthálózat központja Kassa volt, emellett fontos csomóponttá vált Szerencs. Sátoraljaújhely számára kedvező közlekedésföldrajzi helyzetet teremtett az innen Szerencs és Kassa irányába létesült közvetlen vasúti összeköttetés. Tokaj szárnyvonalra került. Itt a hagyományos tiszai átkelőhelyen a gőzhajózás megindulásakor hajózási ügynökség alakult, de a vasúthálózat kiszélesedésével a vízi szállítás jelentősége, és ezáltal Tokaj közlekedési szerepe is csökkent.

44 A kiegyezést követő közigazgatási átszervezés is hozzájárult a településrendszer módosulásához. A mezővárosi kategóriát megszüntették. Az 1870-es törvényhatósági és községi törvény csak a szabad királyi városokat (és a Zempléni-hegységben Sátoraljaújhelyt mint megyeszékhelyt) ismerte el törvényhatósági városként, a mezővárosokat a községek közé sorolta.

45 A XIX. század végén a vásárok mindinkább elvesztették jelentőségüket, szerepüket fokozatosan a boltok vették át. A filoxéra pusztítása is hátrányosan érintette az egykori mezővárosok gazdaságát. Azok a települések, amelyekben a szőlő- és borgazdaság, valamint a vásárok jelentették a városi fejlődés alapját, fokozatosan valóban községi szintre süllyedtek (Olaszliszka, Erdőbénye, Bodrogkeresztúr stb.). Sátoraljaújhely megyei város mellett a Hegyalján Sárospatak, Tokaj, Szerencs és Abaújszántó mint járási székhelyek, a Meződűlőn Gönc továbbra is városias települések maradtak, és a közép-, illetve alsó fokú központok szerepét töltötték be. A kiegyezés után kialakultak a különböző ágazatok közép- és alsó fokú szakigazgatási szervei. A járási és megyei illetékességű hivatalokat a fenti települések hozták létre. A szakigazgatási szervek több megyére kiterjedő hatáskörű intézményei Kassán, Miskolcon és Debrecenben alakultak ki.

46 1850-1920 között a mai Magyarország népessége csaknem megduplázódott: 4,2 millióról 8,0 millióra nőtt, a népsűrűség 45 fő/km

2-ről 86 fő/km

2-re emelkedett. A mai 43. Csikvári Jákó: A közlekedési eszközök története II. Bp. 1883. 17., 35., 39., 40. 44. Berényii. m. 40. 45. Csizmadia i. m. 121. 46. Hajdú i. m. 243. • 346 •