A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

KONKOLYNÉ GYURÓ Éva: A Zempléni-hegység települései és népessége a második világháborúig

A ZEMPLÉNI-HEGYSÉG TELEPÜLÉSEI ÉS NÉPESSÉGE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚIG KONKOLYNÉ GYÚRÓ ÉVA A honfoglalást megelőző kor A Zempléni-hegység peremvidékein a. paleolit és neolit kortól kezdődően kimutatható az emberi jelenlét. A hegység ásványi anyagai - obszidián, jáspis, agyag, kvarcit - felhasználásával készült eszközök feltárt maradványai egymást követő kultúrákról tanúskodnak.

1 A hegység peremvidékein és a Hegyközben

2 kőkori és bronzkori telepeket tártak fel.

3 A magyarság honfoglalása előtt a hegység és a síkvidék határán, Tokaj-Hegyalj a déli lejtőin, a Bodrog és mellékfolyóinak árteréből kiemelkedő dombsoron szláv földművelő népesség telepedett meg.

4 A honfoglalástól a tatárjárásig terjedő kor Honfoglaló őseink kezdetben Tokaj-Hegyalj a már kultúrtájjá alakuló vidékeit szállták meg,

5 ezt követően a Hernád-völgyében és a Hegyközben, a Ronyva és Bózsva patakok mentén terjedt a táj birtokbavétele. Árpád vezetésével a Vereckei-hágón át érkezett honfoglaló törzsek nemzetségenként telepedtek le. A Zempléni-hegység peremvidékeit a kazár-kabar eredetű Abák szállták meg.

6 Anonymus feljegyzései szerint az első honfoglaláskori szállásokat Szerencs és Sárospatak környékén hozták létre (Tállya, Mád, Ond, Mezőzombor, Tarcal, Tokaj, Sátoraljaújhely).

1 A XI. és a XIII. század első felében több várral megerősített helyet találhatunk a térségben {Abaújvár, Tokaj, Bodrogkeresztúr, Tolcsva, Sárospatak)* A XI-XII. században az Árpád-házi királyok hatalmának megerősödésével, az ősfoglaló 1. Mátyás Ernő: A tájvédelmi körzet geológiai jellemzése. Zempléni Tájvédelmi Körzet. Miskolc, 1984. 7-8. 2. Frisnyák Sándor a Zempléni-hegység 18-19. századi történeti földrajzának ismertetésénél négy kistájnevet említ „1. Tokaj-Hegyalja, 2. Meződűlő (a hegység Bodrog, ill. Hernád felé néző peremlépcsős szegélyterületei), 3. Hegyköz (a Bózsva és mellékvölgyeinek medencetája), 4. Erdővidék (a hegység központi, átl. 250-350 m-nél magasabb erdőterületei, kisebb medencékkel)". Frisnyák Sándor: Adalékok a Zempléni-hegység történeti földrajzához (18-19. század) Földrajzi Értesítő. 1984. 65. 3. Kemény Lajos: Abaúj-Torna vármegye történelmi monográfiája II. 1912. 4-10., 32-36. 4. Varga Gáborné (szerk.): Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára. Bp. 1970. 15. 5. Frisnyák i. m. 65. 6. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza Bp. 1963. 42. 7. Barna János: Szerencs és vidéke. Magyar városok monográfiája IX. Bp. 1931. 12., 72., 81.; Csikvári Antal: Zemplén vármegye monográfiája. Vármegyei Szociográfiák XI. Bp. 1940. 181., 208., 214. 8. Györffy i. m. 47., 58.; Csikvári i. m. -190., 208., 214., 216. 339