A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

TARCAI Béla: Magyarok a nyugati hadifogolytáborokban

10. kép. Hangversenyprogramok a borgholsti angol táborból leventék nagy része is. Az Eselheidének nevezett homokos pusztaságban elhelyezett tábor eredetileg a náci funkcionáriusok őrzésére szolgált, akiket a bielefeldi esküdtszék vont felelősségre.

14 Ebben a táborban az angol parancsnokság a szellemi szükségletek kielégítését is támogatta. A véletlen ide sodort több jó nevű magyar képzőművészt, akik szabályszerű művésztelepet hoztak létre, és saját munkájuk mellett oktatták a fiatalokat is. A leventék iskolába is járhattak és bizonyítványt is kaphattak. Voltak színielőadások, koncertek és sportversenyek is. Érdekes, egyben elgondolkoztató epizódja a magyarok nyugati kalandozásának egy Dániába kihelyezett zászlóalj sorsa. Ez az egység bevetési parancsot kapott Birkerődnél, Koppenhágától 30 km-re. A zászlóalj parancsnoka látván a kilátástalan helyzetet, ezt a parancsot nem hajtotta végre, hanem csatlakozott a dán ellenállási mozgalomhoz.

15 A háború befejeztével a dánok papírokkal látták el a katonákat és kerékpáron útbaindították őket hazafelé. A schleswigi tábort útba ejtve, itt ugyanazzal a parancsnokkal találkoztak, aki annak idején a bevetést elrendelte. Vittay ezredes a menleveleket elkobozta és a katonákat a hadifoglyok közé besorolta. Egy 1946 márciusában kelt követségi jelentés szerint Belgiumba kb. 4 ezer magyar hadifogoly került, közöttük 820 levente. Legtöbben az enghieni táborban voltak, angol őrizet alatt. Itt a viszonyok sokkal mostohábbak voltak, mint a németországi táborokban. A foglyok egyetlen módon tudtak változtatni helyzetükön, éspedig úgy, hogy munkára jelentkeznek, a Liége környéki bányákba. A betegeket az Ostende melletti 14. A rheinbergi Stadtarchiv közlése 15. HL. 12 926/1974 eln. 321