A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

TARCAI Béla: Magyarok a nyugati hadifogolytáborokban

3. kép. Az eselheidei fogolytábor. (Papp László festőművész akvarellje, 1946) Németország nyugati zónáiban több mint 400, Franciaország területén pedig mintegy 1600 helyen működött hadifogolytábor.

9 A befogadóképesség rendkívül széles határok között mozgott, voltak néhány száz fős táborok, de voltak olyanok is, amelyekben egy időben 100 ezernél több embert helyeztek el. A foglyokra nehezedő lelki megpróbáltatások között nehezen elviselhető volt a szinte állandó vándorlás egyik táborból a másikba, vagy egy táboron belül az egyik karambol a másikba. Az ilyen átcsoportosításoknak sokszor megvolt a nyilvánvaló oka éscélja, de voltak értelmetlennek tűnő mozgások is. Minden újabb elindulás önkéntelenül azt a reményt keltette a foglyokban, hogy végre talán most sor kerül a hazamenetelre, s annál nagyobb volt a csalódás, amikor kiderült, hogy a vonat vagy a gépkocsikonvoj nyugati vagy déli irányba indult. Elképzelhető azok lelkiállapota, akiket elláttak útiélelemmel, papírokkal és az elbocsájtás ígéretével, felszállították őket a vonatba, majd több órás ácsorgás után kiderült, hogy tévedés történt, nincs hazautazás. Volt olyan csoport, amelyik többször egymás után átélte ezt a csalódást. Ilyen körülmények között szinte állandóan készenlétben kellett lenni, mert sohasem lehetett tudni, mikor jön a parancs az azonnali költözésre. A reménytelenség és a kétségbeesés állapotában természetszerűen vetődik fel az ilyen helyzetből való menekülés, hadifoglyok esetében a szökés gondolata. A hadijog 9. Bacque 1989. 282., 284. 313