A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

FÁRI Irén–KŐHEGYI Mihály: Herman Ottó és Reizner János levelezése

Ezennel visszaküldöm, s tiszteletem kifejezésével vagyok Szegeden, 899. decz. 13-án alázatos szolgája Reizner János 103 * * * Ez volt az utolsó levélváltás Herman Ottó és Reizner János között. Kapcsolatuk a levelek tanúsága szerint nem ment túl szűk szakmai határokon. Magánéletükre is csak elvétve töríénik utalás. Reizner János mindvégig örömmel és készséggel vállalta az adatfeltáró és közlő szerepet, de az 1898 nyarán őt ért támadások elkedvetlenítették, 104 a múzeum berendezésének gondjai pedig minden idejét lefoglalták. 105 Ráadásul Herman Ottó részéről is érez valami elmarasztalást, mert 1898. október 28-án kelt levelében kissé sértődött hangon így írt: „e tekintetben tett ígéretemmel és szolgálatkészségem­mel - úgy vélem - legkevésbé sem zárkóztam el". A közölt levelek bizonyítják igazát. Mintha Herman Ottó kissé lekezelte volna, pedig a neki küldött adatokat egytől-egyig felhasználta. Ám munkáiban sehol sem hivatkozik tanulmányaira, könyveire. Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy a tudományágak széles skáláján mozgó és alapműveket alkotó Herman Ottó a helytörténész Reiznert csak mint megbízható és pontos informátort ismerte el, sajnálatos módon különösebb szakmai és emberi hatással nem volt rá, 106 személyes kapcsolattartásra sem törekedett. Az 1899-es két szegedi látogatását követően - amikor is nem találkozott Reiznerrel - csak 1902-ben járt átuta­zóban erre, a következő és egyben utolsó jövetelét 1904 novemberében Reizner már nem érte meg, az év januárjában 57 éves korában, meghalt. 107 103. MTAK Kézirattár Ms 274/113. 104. Évekig tartó ügy lett a város közgyűlésének 1896-os határozatából, melyben engedélyt adott Reizner Jánosnak arra, hogy a felsőkereskedelmi iskolában közgazdaságtant tanítson óraadó­ként. Többszöri fellebbezésre a belügyminiszter hagyta jóvá a döntést. -Jóváhagyott közgyű­lési határozat. SzH 1897. április 4., Tisztviselők a katedrán. SzH 1898. szeptember 22., Városi közgyűlés. SzH 1898. szeptember 29., Perjéssy László szerk.: A szegedi Magyar Királyi Állami Felső-Kereskedelmi Iskola Értesítője az 1903/1904. iskolai évről. Szeged, 1904.5-11., Csongrád megyei levéltár. Polgármesteri Hivatal iratai 12840/1896. Amikor a könyvtár vezetőjeként a nehézkes és lassú könyvbeszerzés egyszerűbb módját választotta, fél évig tartó vizsgálat indult ellene. Reizner János fegyelmi ügye. SzN 1898. június 6., A Somogyi-Könyvtár könyvei. SzH 1898. július 15. - Súlyosabban érintette, hogy élete fő művet, az éppen befejezett és kiadásra váró négykötetes Szeged monográfiáját vették ellenfelei célba, és megjelenése után szigorú bírálat jelent meg róla. Dudás Gyula: A mi kirohanásunk és a Szeged monográfia. SzH 1898. július 7., A Somogyi-Könyvtár és a monog­ráfia. SzH 1898. augusztus 4., Borovszky Samu bírálata a Századok 1900. 628-649. oldalán jelent meg. 105. Napirenden volt a múzeum berendezése és az első kiállítás megnyitása, melyre 1899. június 11-én került sor. A városi múzeum megnyitása. SzH 1899. június 11., A szegedi múzeum megnyitása. SzH 1899. június 13. 106. Reizner János érzéketlen maradt a néprajzi gyűjtés iránt, és az általa szívós kitartással létre­hozott múzeumból hiányoztak a szegedi népélet tárgyai. Mivel a város ekkor élte nagy és gyors változás korát, ezeket később begyűjteni nem lehetett. Bálint Sándor: A szögedi nemzet I. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2 30., 49. 107. Péter László: A mi Herman Ottónk. Délmagyarország, 1985. június 13-25., Péter László: Herman Ottó és Szeged. HÓMÉ XXV-XXVI. (1988). 365-384.; Szabadfalvi József: írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról. Miskolc, 1987. 303

Next

/
Thumbnails
Contents