A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

FÁRI Irén–KŐHEGYI Mihály: Herman Ottó és Reizner János levelezése

21 MAGYAR ORNITHOLOGIAI KÖZPONT Hungárián Central Bureau for Ornithology. Budapest, N. Múzeum. Budapesten, 1898. márczius8. Igen tisztelt Igazgató Úr! Bocsánatot kell kérnem, hogy a prehisztorikus aczélt még nem szolgáltattam vissza; az ok az, hogy Dr. Hampel úr tudatta velem, hogy újabb művének megjelenése csak rövid idő kérdése, s hogy abban a tűziszerszámok tüzetesen lesznek tárgyalva. Én tehát be akartam várni a publikácziót, hogy annak alapján vegyem elő a szegedi, somogyi és vogul aczélt.

68 Különben intézkedem, hogy pontos képet nyerve, az aczélt legott visszaszármaztassam. Kiváló tisztelettel híve Herman Ottó

69 22 273/898. Herman Ottó és Horváth Ignácz levelei a magyar pásztor élet adatai szegedi vonatkozásainak megküldése ügyében. Dr. Horváth Ignácznak.

70 Igen tisztelt kolléga úr! E hó 19-én kelt soraira értesítem, hogy Herman úrnak készségesen megígértem a pásztor élet szegedi vonatkozású adatainak közlését, és a múlt évben erre vonatkozólag már küldtem is hozzá némi kis közleményeket, melyeket a tőle átvett vagy átveendő gyűjteményben bizonynyal feltalál. Azóta a levéltárban több ízben kutattam ily speciális szempontból. Sok-sok poros aktát átnéztem és sokat fáradoztam, de bizony nagyon csekély eredménynyel. Az érdekesebb és jellemzőbb adalékokat Kolosváry és Ováry gyűjteményében már mind közölve találom, s így e tekintetben fáradozásom felesleges is volt.

71 A pásztor élet adatait még az adólajstromokban is kutattam, és a jószág létszámából a pásztorkodás kiterjedésére némi következtetés vonható. így a legrégibb 1719. évi adólajstrom szerint volt Szegeden 756 ökör, 330 ló, 802 tehén, 618 tinó, 200 ártány, 1874 juh.

72 1779-ben pedig volt 100 ezer birka, 4000 ökör (12 barmokban és 7 csordában), 4000 ló (6 ménesben). Ép ezen időben kezdett Szegeden és vidékén az idegen, német fajta birka meghonosodni, a miről külömben a Mindszent algyői urad. története czímű kis értekezésemben is írtam.

73 1847-ben volt Szegeden 4866 hámos ló, 717 méneses ló, 4626 jármos ökör, 2901 tehén, 1433 harmadfű tinó, 61 460 juh, 1651 sertés. 68. Hampel József: A honfoglalási kor hazai emlékei. In: Pauler Gyula-Szilágyi Sándor szerk: A magyar honfoglalás kútfői. Budapest, 1900. 509-830. Bár a tűzcsiholókkal foglalkozik (762-763. oldal), de a gyálai példányt nem említi. Nyilván felismerte kései voltát. 69. A tűzcsiholót minden bizonnyal csomagban küldte vissza Herman Ottó, s ehhez mellékelte a névjegykártyát. De még aznap levélben is visszatért a dologra, és megmagyarázta a késés okát. - Somogyi Könyvtár, irattár 65/1898. 70. A tűzcsiholó visszakérése sérthette Herman Ottót, mert nem ő, hanem Horváth Ignác írt (nyilván Herman biztatására) levelet Reizner Jánosnak. Ez a levél nem maradt meg, csak az erre adott válasz. 71. Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye a XVI-XVIII. századból. I-IV. Budapest, 1890-1897. A szegedi statútumok. III. köt. 725-801. oldalán találhatók. Egyes adatait idézi Oltvai Ferenc: Szeged múltja írott emlékekben. Szeged, 1968. 61-64. 72. Az 1719-es dátum utolsó számjegyét Reizner János átjavította, pedig valószínűleg az volt a jó, mert 1719-ből nem ismerünk adóösszeírást, de 1718-ból igen. Kovács Zoltán: Népesedési viszonyok. In: Farkas József szerk.: Szeged története II. 1686-1849. 120-124. 73. Reizner János: A mindszent-algyői uradalom történetéből. Szeged, 1896. 296