A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)
FÁRI Irén–KŐHEGYI Mihály: Herman Ottó és Reizner János levelezése
> Ügy rendezem ennélfogva a dolgot, hogy vasárnap, azaz e hó 25-én délben az indulóháznál várni fogom, és szállását a Hungáriában megrendelem, s az alkalommal értésére adom, hogy mit miként rendeztem el. Valóban örülök, hogy ily úton-módon nyílik tiszteletem s köszönetem személyesen is kifejezni, a mire az alkalmat már két ízben is elszalasztottam. Tehát vasárnap várni fogom Nagyságodat, s addig is tisztelettel vagyok Szegeden, 1883. nov. 20-án alázatos szolgája Reizner János 12 3 Mélyen tisztelt képviselő úr! A napokban szállítatta be a Somogyi könyvtárba a királyi biztos úr azon különféle régiségeket, a melyek működése ideje alatt teljesített földmunkálatok alkalmával napfényre kerültek. 13 Én is a tulajdonomat képező ily tárgyakat szintén ide szállítottam be, s a két igen érdekes kő-, réz-, bronz korszaki s népvándorláskori leletek igen tanúságos sorozatot képeznek. El nem mulaszthatom, hogy az ezek között előforduló halászati tárgyakról ne értesítsem. A sövényházi magaslatokon feltárt népvándorláskori sírok s konyha hulladék-telepekben számos háló-súly vagy nehezék fordult elő. Ezek változatainak rajzait a mellékelt lapon van szerencsém bemutatni. 14 Sövényháza a Gyevi-fókkal átellenben fekszik, Algyő és Sándorfalva között. Az 1879-ik évi árvíz sem borította el e magaslatokat (egyik magaslat Sövényháza, egykor ugyan e nevet viselt kertész telep helye, a másik Hatrongyos). A háló nehezékek igen durva mívű agyagból készült s egyenetlenül égetett cserepek. Méreteiket s formájukat a mellékelt rajz meglehetős hűségben tünteti elő. Az 1-11 sz. alatt ismertetett alakok mind a népvándorláskori sírokban fordultak elő. Sokat közülök én magam szedtem fel, s a leletek egyéb tárgyaival való koruk azonosságát igazolom. 15 Igen nagy számmal fordultak elő. A 12. sz. rajz alatt előtüntetett háló cserép igen jól gyúrt s égetett s újabb kori vörös cserép. A Zsoter-palota alap ásásánál találták 1874-ben, ott a hol két századdal előbb a vár egyik árka vonult. 16 Igen örvendenék, ha ezen csekélynek látszó adalékok nagy monographiája történelmi részletéhez valamivel járulhatnának. 17 Talán más adatait kiegészíteni, megerősíteni stb. lesznek alkalmasak. A halászat történetéről szólva el nem mulaszthatom ismételten is szíves emlékezetébe 12. MTAK Kézirattára Ms 274/105. 13. Már 1881-ben egy olyan archeológiai bizottságról olvashatunk, melynek feladata volt a meginduló vár bontási munkálatait figyelemmel kísérni, és a régészeti leleteket megmenteni: „a váracsból fölszínre kerülő régiségek azon leletekkel együtt, amelyek a sövényházi ásatásból nyerettek, a kir. biztos úr intentiói szerint egy megalakítandó szegedi múzeum alapját fogják képezni". SzH 1881. 4. szám. - Tisza Lajos királyi biztos minden olyan leletet, mely az árvíz utáni Szeged újjáépítése során került elő, Reizner Jánosnak, a Somogyi Könyvtár igazgatójának adott át. Ugyanezt tette Lechner Lajos műszaki tanácsos is, aki a munkálatokat közvetlenül felügyelte. Kulinyi Zsigmond: Szeged újkora. Szeged, 1901. 490., Fari Irén: Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban. A szegedi városi múzeum első korszaka (1879-1904). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyvében megjelenés alatt. 14. A „sövényházi magaslatokon" történt ásatásról SzH 1879. május 27., 1880. március 25. - A rajz nem került elő. 15. A leletek természetesen nem népvándorlás koriak, kizárt, hogy sírokból kerültek elő. A jelenséget csak úgy tudjuk magyarázni, hogy a területen őskori telep volt, melybe később sírokat ástak. A hálónehezékek a telep anyagából származnak. 16. A Zsótér-ház a Széchenyi tér 9. alatt áll. Nem tévesztendő össze a Városház melletti (Széchenyi tér 9.) Zsótér-házzal. Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. Budapest, 1961. II. 267., Csongor Győző: Ballá Antal XVIII. századi szegedi kéziratos térképei III. Vár és palánk. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970/1. 213-226. 17. Herman Ottó: Ősi nyomok a magyar népies halászatban. Magyar országos kiállítás IV. csoport. Budapest, 1885. 283