A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

DOBROSSY István: A kávézás elterjedése és a kávéházak története Miskolcon:

A presszók, eszpresszók száma gyakorta változott Miskolcon 1950-1985 között. Különösebb történeti értékű nincsen közöttük. Az 1985-ös presszók listáját csak az előzmények kiegészítése, színesítése miatt adom, másrészt azért, hogy érzékelhessük az elnevezés egy korszakra utaló jellemzőit: Bányász (Pereces, Szén u. 1.), Bástya (Blaha L. 39.), Csöpi (Nagy S. 43.), Déryné (Déryné u. 2.), Éva (Marx K. 52.), Lidó (Kiss J. 4.), Mignon (Dorottya u. 1.), TV eszpresszó (Avastető), Vasút eszpresszó (Kisfaludy K. 29/31.), Csaba eszpresszó (Csaba vezér 49.), Szökőkút eszpresszó (Hoffmann O. utcai szolgáltatóház), Zöldfa eszpresszó (Lillafüred, Palota u. 39.). Az előbbiekben felsorolt kis egységeket a miskolci vendéglátóipari vállalat üzemeltette. Volt néhány olyan egység, amelyet az ÁFÉSZ tartott fenn. Ezeknek az volt a közös ismertetőjük, hogy valamennyi P-betűvel kezdődött: Paprika (Búza tér 20.), Pettyes (Baross G. 13/15.), Pipacs (Rosenberg hp. 25.) és a Prizma (Thököly u.'l.). A presszók közül csak jelzésszerűen emelem ki a Dominói (Tanácsház tér 9.). 1987-ben - teljes felújítás után - itt nyílt meg a Rácz Kávéház. Elnevezése és mai funkciója szerint ide kívánkozna, de valójában olyan nagy hírű cukrászdáról van szó, amelyet Trillhaás Gyula, Doró Ernő és Rácz Kálmán neve fémjelez, s mint ilyen, a miskolci cukrászdák között szükséges teljes történetével és illusztrációs anyagával bemutatni.

71 III. Kávémérések, kávézók A kávéméréseket, kávézókat csupán az különböztette meg a kávéházaktól, hogy nem árultak pl. fagylaltot, s míg azoknál előírás volt a két tekeasztal, itt tiltották. Ugyanúgy tiltott volt a zenélés, kártyázás, és „minden egyéb játék". Hogy miképpen változott számuk időről időre, a cím- és lakjegyzékekből követhető nyomon. Nyilvánvaló kielégítették a mindenkori társadalmi igényt. (Mivel terjedelmes, s gyakorta változó névsorokról van szó, s mert különösebb történeti következtetést ezekből levonni nem lehet, ismertetésétől eltekinthetünk. Néhány kávézót csupán különlegesebb elnevezésük, vagy éppen fényképe miatt említésre méltónak tartunk. Grosszmann Hermann Sport kávézója a Munkácsy u. 2. sz. alatt, Krausz Ferenc Király kávézója a Liechteinstein (ma Ady É.) 18. sz. alatt, Rüchmann Izidor Ortodox Kóser Kávézója a Széchenyi u. 88. sz. alatt. Kár, hogy nem ismerjük annak a kávézónak a tulajdonosát, aki a Szentpéteri kapu egykori 7. sz. egykori kereskedőházból átalakított kávézó és tejivójában szolgálta ki vendégeit (13. kép). * * * A kávézás elterjedésével és a kávéházak történetével kapcsolatos, s fentebb összegezett ismeretanyag természetesen nem teljes, egy kutatási állapotot jelez. Nagyon sok új adattal szolgál a miskolci cukrászdák történetének feldolgozása, s várható közreadása is. A szállodai élet, vagy a kaszinók történetének feldolgozása egészen más aspektusból közelítheti meg ezt a kérdéskört, mint ahogy már eddig is nagyon sok új ismeretet eredményezett a miskolci pincék történetének, s az ott zajló társasági élet többek között társadalmi feszültségcsökkentő hatásának vizsgálata, elemzése. Mindezek részét képezik annak a munkának, amelynek célja a vendégj arás-vendéglátás történetének, történeti változásainak legátfogóbb értelemben vett bemutatása Miskolcon. 71. Veres L., 1987.80. 278