A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

DOBROSSY István: A kávézás elterjedése és a kávéházak története Miskolcon:

nyomon. Ekkor funkciója megszűnik, s az ipartársulat irataiban „Csillag laktanya"-ként létezik tovább. (Az épület mai téralakítása alapján ez a laktanya nem katonai objektumra utal, hanem a szó igazi értelmében laktanya, bérház lett.) Három rózsa szálloda (1767-1851) - Grand Hotel (1851-1929) Kávéháza: A korábban itt levő korcsmaépület helyén a diósgyőri koronauradalom 1767-ben emelt új, földszintes épületet. Nevét Albrecht főherceg látogatása után változtatta meg Grand Hotelre, vagy Nagy Szállodára. A földszintes épület helyére 1878-ban építenek emeletes szállodát, s a külön kávéház üzemeltetése is már ehhez kapcsolódik. 1879-1887 között Stőgermayer Alajos neve alatt jegyzik a vendéglőt és kávéházat.

22 1902-ben bekövetkezett haláláig felesége volt a tulajdonos, bérlője viszont 1888-tól a budapesti illetőségű Dresdner Adolf. A cégbírósági iratok és bejegyzések szerint 1891-1892 között kávéháztulajdonosként Ment Andrást jegyzik.

23

1898-1907 között Böczögő József a bérlő, majd 1909-ben Képes Béla és neje kapott iparengedélyt „szálloda, vendéglő és kávéház" üzemeltetésére. 1913-1914-ben csődbe jutottak. Komoly alaptőkével, s igazgatósággal ezt követően jön létre a „Miskolczi Nagyszálló Részvénytársaság", amely 1925-ig az épületet mindhárom funkciójának megtartásával üzemeltette.

24

19231929 között Friedmann Dávid személyében olyan bérlője volt az épületkomplexumnak, aki először a vendéglő jellegét szüntette meg,

25 majd 1929—30-tól megszűnik a kávéház funkció is. Az államosítást követően a HungarHotels Vállalat Kazinczy u. 1. sz. bejárattal itt alakította ki, s 1956-ig működtette az Avas Kávéházat. 1956—57-től Széchenyi u. 33. sz. alatt Avasi Kávéház a neve. Pest, Budapest, Abbázia Kávéház (1859-1990) Fejér József „Pest Városához" címzett szállodájának érdekes számláját őrzi a múzeum. Alsó részére Fejér József neve van nyomva, de a felcímen a bal oldali Kávéház felirat mellett az épületen Grünwald név olvasható. Adataink szerint 1859-től Fejér a tulajdonos, 1863-ban már Grünwald Ede bérlő nevét ismerjük. A számla annak világos bizonyítéka, hogy a 19. század közepén nyitott szállodának már külön „kávéház"-a volt. 1881-től Reidinger Béla (4. kép), majd 1887-től Weisz Béla a bérlő. A cégbírósági nyilvántartás szerint 1898-tól Pfenning József a szálloda és kávéház bérlője. (Cége megszűnését 1929-ben jegyezték be, de ez valószínű halálával függ össze, hiszen a szállodát korábban már lebontották.)

26 Az épület történetéhez további adalékokat a Magyar Vendéglős és Kávés Ipar c. lapban találhatunk. Eszerint „A miskolci Budapest szálloda kapuit bezárták". Ebből a tájékoztatásból tudjuk meg, hogy 1904 márciusában hozzákezdtek az épület lebontásához. A híradó arról emlékezik, hogy „valamikor ez volt a vidéki urak szórakozóhelye. Még a Nyírségből is idejöttek. Itt keresett egész vagyont Radics Vilmos cigányprímás. A vidám kedélyű Fehér Jóska volt a tulajdonos, akivel mindenki brúder volt. Amikor a Három Rózsa helyébe felépítették a Grand Hotelt, a Budapest próbált vele konkurálni, de hiába."

27 1913-ban (egy sajtóreklám szerint, s az új szálloda felépülését, beüzemeltetését követően) Böczögő József hirdeti a Budapest Szálloda Böczögő éttermét, az Abbázia kávéházat és a Korona Szállodát. Eszerint az Abbázia „a legnagyobb comforttal berendezett kávéház. Az összes bel- és külföldi lapok. Elsőrangú italok. Kitűnő buffet. 22. A Miskolci Királyi Törvényszék iratai. Cégbírósági iratok. VII-1/d. Ce (egyéni cégek iratai) 412. 23. VII-1/d. Ce. 783. 24. VII-1/d. Ct. (társas cégek iktatószáma) 808. 25. VII-1/d. Ce. 1439. 26. VII-1/d. Ce. 982. 27. Magyar Vendéglős és Kávés Ipar, 1904. 6. sz. 4. 265