A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

RÉMIÁS Tibor: Ruehietl Miklós, a szádvári uradalom gazdatisztje mint publicista (1835-1849)

a népképviselőt,, egyhangúan, lelkesülten kikiáltva Soltész Jánost.

11 Választói minőségemben én is ott valék Almásról, mint a herceg Esterházyak gazdatisztje."

18 Ekkor harcolt a nemzetőri seregben, amiért utána zaklatásoknak volt kitéve még a családja is. Az úrbériség megszűnésével ekkor kísérelte meg az önálló almási gazdaságának kialakítását, amiben rövidesen csalatkoznia kellett. Az ötvenes években új kinevezést kapott - uradalmi kasznár lett -, ami új gondokkal párosult. A hatvanas években a hercegi birtokrendszer megváltozott körülmények közé került. Ekkor ment nyugdíjba, s ez az az időszak , amikor a postamesteri hivatást tanulja, majd gyakorolja. A sor, természetesen, közel sem teljes, vagyis ezt még számtalan emberi gyengeséggel, objektív akadályozó tényezővel kellene kiegészítenünk. Szó ami szó, a szádvári uradalomban töltött 14 éves és az azt megelőző bujáki uradalmi 4 éves nyugodt időszakot zaklatott, mozgalmas három évtized követte. Ruehietl Miklós számára sokadrangúvá lett e három évtized alatt az ismeretterjesztés. A pennáért nyúlás szinte ösztönös örömét több számára akkor fontosabbnak tűnő - teendő előzte meg. A 70-es években körülményei úgy alakulnak, hogy újra elkezd intenzívebben írogatni. Munkától teljesen visszavonultan él Pesten. Még az évtized legelején építi ki kapcsolatait a Fővárosi Lapok munkatársaival. A 80-as években - annak második felében - szinte évente jelent meg egy-két hosszabb lélegzetű visszaemlékezése. Az eddig elmondottakat kísérjük figyelemmel - a jobb megértés és a könnyebb áttekinthetőség érdekében - egy táblázat segítségével. ^^ Periodikák Ruehietl x. Miklós cik- N. keinek megje- \. lenési ideje N. O "3 o N tó o öű « 1 Sí xs O M 13 t/5 H H ÖO tó E o 1 « C 23 ós B tó ÖO o £ Ö 1 E o a ca '33 O H > "a 25 O OH 1-4 o > >> Z H i s 2 Az 1830-as évek XXX XXX X X X X X XX XX Ruehietl szárnypróbálgatásait a Regélő-Honművész c. első magyar - irodalmi divatlapunkban kezdte. A hetenként kétszer megjelenő lap kiadó-szerkesztője Róthkrepf (1837-től Mátray) Gábor volt, aki politikától mentes és tudománytól elhatárolódó, mulattató lap kiadására vállalkozott. Mátray előfizetési felhívását az 1833-as év első napján bocsátotta ki. Ruehietl Miklós is a lap megjelentetését szorgalmazta azzal, hogy előfizetője lett. Mindez a Regélő 1. számában közölt névlistából derült ki, ahol ő az előfizetők között „Ruehietl Miklós írnok" megnevezéssel szerepelt. A lap szerkesztője ígérte, hogy - stílszerűen - az április l-jén induló Regélőben olvashatók majd: „novellák, legendák, hosszabb történeti elbeszélések - életírások, nevezetes emberek és nemzetségek vonásai s ismertetései - híres várak, szép tájékok, mulató helyek, különös 17. Soltész J., (1809-1879), akit Torna vármegye 1848-as népképviselőjévé választottak, ismereteink szerint személyében azonos a sárospataki református főiskola jeles tanárával, aki még Zemplén megye táblabírája is volt. Lásd bővebben az életpályát: Szinnyei J., 1908. (XII.) 1211-1213. 18. Fővárosi Lapok 1888. 203. sz. 1491. 243