A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

NÉMETH Györgyi: Manufaktúrák Magyarországon az 1780-as években és az ipari tájkép formálása

8. kép. A diósgyőri papírmalom tervrajza, 1773 A négy iparág 1780-as évekbeli állapotának a megadott szempont szerinti vizsgá­lata a gazdaságtörténet és a környezetformálás területén egyaránt következtetések levonására nyújt lehetőséget. Átfogó képet azonban nem rajzolhatunk, hiszen szüksé­ges források híján nem tanulmányozhattunk minden iparágat. A manufaktúrák, vala­mint a feudális és kapitalista termelés határán álló műhelyek fejlődése ebben az időszak­ban több közös vonást is mutat. Számottevően fejlődött a technológia és az üzemek felszereltsége, de ez nem volt általános. A rossz technikai körülmények, a régi módsze­rek használata, a modern eszközök és gépek hiánya továbbra is jellemző maradt. A munkások száma ugyan nőtt, de a szakmunkás kevés volt, ezért sok külföldi munkást alkalmaztak. Végeredményben ebben az időszakban a magyar ipar jelentős lépést tett a kapitalizmus felé, bár a tárgyalt iparágak a fejlődés különböző fokán álltak. Az 1780-as évek jelentősége mégsem egyedül ebben a tényben rejlik. A konferencia szem­pontjai azt is felfedték, hogy nemcsak épületek, hanem egész települések keletkeztek, amelyek létüket egyedül a korszak ipari fejlődésének köszönhették. Ám éppen e fejlő­dés sajátosságaiból következett, hogy az épületek nem voltak mindig megfelelőek, s sokszor rossz állapotban voltak, akárcsak az utak. így az ipari tájkép hűen tükrözte a 18. század végi magyar ipar állapotát. 236

Next

/
Thumbnails
Contents