A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)

GYULAI Éva: A diósgyőri vár és környékének ábrázolása 1719-ből Bél Mátyás kéziratos hagyatékában (Aszalay Ferenc-Adatok a nemesi értelmiség művelődéstörténetéhez)

a család címerének rajzát (2. kép). A lörök elleni harcokban érdemeket szerzett család a török kiűzése után a vármegyei közélet aktív részese lesz Borsodban. Aszalay Ferenc működése előtt a család legnagyobb tekintélyű tagja Aszalay András, aki a török háborúk végén többször is képviseli megyéjét a kassai generálisoknál

8 de ő képviseli Borsodot a Thököly által összehívott tanácskozáson is 1683-ban.

9 Nemkülönben ő az, aki Bécsben a Neoacuqistica Comissio, az „újszerzeményi bizottság" előtt fellép birtokostársai érdekében 1697 tavaszán.

10 Aszalay András a 18. század legelején a miskolci Kötel-könyv bejegyzése szerint a város közepén 2+2+21/2 fundust bír, a hozzátartozó - ugyancsak többszörös - pertinenciákkal.

11 A ház és a tekintélyes telekbirtok mellett természetesen szőlője is van a városban. Nemessége, miskolci birtokossága az alapja a követi megbízásoknak, Aszalay Andrást kétszer is megválasztják alispánnak,

12 s ebben a minőségében sokat tesz a török háborúk utáni közrend és közbiztonság helyreállításában Miskolcon. A családban ifjabb rokona, Aszalay Ferenc követi elődjét (nagybátyját?) a közélet, a politika színterén. A század legelején (1702 körül) még csak szőlőbirtokáról tudunk Miskolcon, s ennek megszerzési módja utal a fiatal református nemes ambícióira, hiszen a Kötel-könyv adata szerint a Bábonyi-bércen lévő 6 kapás nagyságú kis szőlő nem öröklött birtoka, hanem egy pallag szőlőből íratja azt magára.

13 Ugyanebben az időben - bár még a telek- és háztulajdonosok között nem szerepel á Kötel-könyvben a főutca legtekintélyesebb házára vonatkozó okleveles iratokat Aszalay Ferenc mutatja be a város tanácsa előtt. A Hevessy-Dőry kúria telkéről van szó, a birtoklásról közelebbit azonban nem árul el a levéltári forrás.

14 Az 1725-ös nemesi összeírás már a főutca (Derék vagy Piac utca) háztulajdonosai között említi,

15 s ugyanitt lakik özvegye és fia 1754-55-ben is a nemesi Összeírás szerint.

16 Aszalay Ferenc politikai pályája azonban - miután valószínűleg az észak-magyarországi protestáns nemesség szokásos skóláit, elsősorban a pataki kollégiumot kijárta - nem a vármegyénél indult, hanem az országos politikában. Igen fiatalon, talán 20 és 30 éves kora között fontos tisztséget kap a Rákóczi-szabadságharcban. A szécsényi országgyűlés után kiteljesedő fejedelmi kancelláriában Aszalay Ferenc már a kezdetektől a katonai ügyek titkára, s a titkárok létszámának megnövekedése után is közösen 2. kép. A szendrői Aszalay család címere Aszalay Ferenc pecsétje nyomán Nagy Iván után 9. 10. 11. 22. 13. 14. 15. 16. Borovszky Samu: Borsod vármegye története, Bp. 1909. 393. 1. Uo. 398. Uo. 405. A miskolci Kötélkönyv, szerk. Tóth Péter, Miskolc, 1986. (Tov.: KÖTELK.) Brósz Károly: Egy év Miskolcz város zivataros múltjából in: A Miskolci Polgári Iskola Értesítője, 1879. KÖTELK. 81. 1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (Tov. B. M. L. T.) IV. 1501/b. 113. Spec. XXX. No. 2. Országos Levéltár Urb. et conscr. fasc. 5. No. 5. Idézi: Borovszky: Borsod vármegye története II. rész I-V. Kézirat a B. M. L. T.-ban: Borovszky-hagyaték, számozatlan iratok csomója (Tov.: BOROVSZKY LT.) Országos Levéltár Neo. Reg. Acta Fasc. 1165. No. 2-3. Az összeírást idézi: dr. Illés lános: Az 1754-55-ki országos nemesi összeírás. Családtörténeti Értesítő I. k. 1899. 240. 141