A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

GODA Gertrúd: Izsó Miklós domborműve Váradi Fekete Dezsőről

3. kép. Férfiarckép 1860 dosan választja ki a megörökítendő arcot, lehet, hogy emlékezvén szeretett anyai nagyapjára, Szathmári Mihály zsipi lelkész-rektorra. Az iránta való tisztelet indíthatta az érdemi felületében aprócska arckép megmintázására. (Meg kell jegyeznünk, közvetlen családtagja, felesége, szülei vagy testvérei arcképéről, mint izsói portrékról mind ez idáig nincs tudomásunk.) Weiss Anna megállapítása szerint: „A megfigyelés jegyei okvetlen az élet gondos tapasztalásán alapulnak. A meggyőző megjelenítés magas fokú művészi tudást igényelt, . . . keletkezése az ötvenes évek végére tehető".

4 így 1858-ra teszi azt, s nem is tartja elfogadhatónak, hogy a nagyapáról elhunyta (1856?) után évekkel ilyen eleven megfigyelésen alapuló emlékkép készülhetett volna. Szmrecsányi Miklós hivatkozik

5 Izsó egy levelére ez ügyben, s az arckép keletkezését müncheni időkre teszi. Hivatkozásával szemben fenntartásunknak kell lenni, feltevése nem tűnik jogosnak.

6 A kompozíciós és plasztikai törvényszerűségek ösztönössége mindenképpen egy nagy tehetség ifjúi zsengéjét mutatja, még akkor is, ha az csupán 2-3 évvel előzi meg a legjobban megragadott arcképek születésének idejét. 4. Weiss Anna: Izsó Miklós élete és művészete 1831-1875. Bp. 1839. doktori értekezés 11. 5. Szmrecsányi Miklós: Izsó Miklós és a bécsi magyar technikusok. Művészet, 1911. 84. 6. Izsó Miklós levele feltehetőleg Szathmári Pál nagybátyjához, Borsod vármegye főmérnökéhez Miskolcra 1868-69-ben. Eredeti az Országos Levéltárban. Közli: Soós Gyula: Izsó Miklós levelei. Bp. 1958. 62. sz. alatt. Szmrecsányi amennyiben erre a levélre hivatkozik, ami ez idáig kizárólagosnak látszik, úgy abban nem olvasható: „. . . midőn én beléptem (az akadémiába), a tanár előtt nyíltan bevallottam, hogy én még nem tanultam modellírozni . . ." megjegyzés. Ld. Művészet, 1911.84. 64