A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)
SÜMEGI György: A képíró, Simonyi Antal
fejlődéséről, beszámol az állatkiállításról, bemutatja „a szépművészeteknek emelt csarnokot, melyben szobrászat; pastelvíz- s olajfestészet; az építészet; s a metszetvények, a művészet sajtójának e gyermekei egyenlőn nagyszerű diadalt ünnepeltek". Regisztrálja ezen belül a „nemzetiségek különszerű irányzataiét. A IV. fejezetben a „tudomány és munka hőseit" dicséri, példaként emlegetve Kolombuszt, Galileit és Gutenberget. Itt említi az iránytűt, ami „roppant horderejű tényező, a világhajózás lelke". Az V. fejezetben, az V. levélben szól a művészetekről, a szobrászatról, a gépszerű szobrászatról. „A Kormányok által világszerte rendezett képtárak, az egyház díszítette templomok, a monumentális építkezések, a társaság rendezte műtárlatok, ezeknek apró részvényeken lett alapulása s állandósítása s a művészeti sajtó újabb kifej lése; a fényírászat (Photographia), fénymetszészet (Photolythographia) az érczfa s kőmetszészetek száz különböző neme, a színmetszészet (Chromolythographia)". A „sculpture mécanique", a gépszerű művészet fontosságát húzza alá: „a művészet is alkot magának gépezeteket naponta, mely kitűnő papjainak eszmeképét a hívők seregének megvigye, s a metszészet száz nemét nem elégelve meg a tudománnyal szövetkezett s ennek segélyével alkotott magának fényírászatot, mely nemcsak a festészet remekeit hibátlanhíven utánozni, de az életben lépten nyomon nyilatkozó festői-remek gondolatot is leírni, s tanulmányul az ihletett művésznek átadni képes legyen; s teremtette többek közt a gépszerű szobrászatot is, melynek egyik óriási művéhez vezettelek, hogy ekép a szobrászati termelést olcsóbbá tegye, s a művészetet népszerűvé tenni, átalánosítani segítsen." A VI. fejezetben („A gépészet némely nagy érdekű, s a legújabb időkig nem ismert alkalmazása") a cipő- és ruhavarró gépekről és a sokféle nyomdagépről szól s nem mulasztja el ismertetni a munkásságra vonatkozó szociális elképzeléseit sem. „A munka eszményítése a munkás osztály emancipátiója jött eszemben - mintha jelen láttam volna a messze jövőt, midőn az érdekegység alapján minden egyes, a legalsóbb munkás is, a műveltség s a képzettségnek - nem csupán szellemi, de erkölcsi tekintetben is - magas fokáig lesz emelve". A VII. levélben folytatja a gépészet s különféle nemei fölötti szemlét, többek között így: „A gépzongora; a zeneíró-zongora, mely a zeneszerzőt felmenti az unalmas, fárasztó, s eszmék veszteségével járó hangjegyezgetéstől, mert eszméit csak játsznia kell, hogy a zongora egyúttal fel is jegyezze". Simonyi bemutatja a világtárlat helyszínét, „épülethajóját" (VIII. levél), szól a mézga- és kelmeiparról s itt jelenti ki: „az emberiségnek haladni kell, ez rendeltetése". A IX. fejezetben rövid, de rendszeres fotótörténetet ad (talán magyarul elsőként, úttörőként vállalkozva erre). „A művészet segéd eszközei: Fényírászat, ennek fölfödözési phasisai, s rövid elmélete. Pillanati fényiratozás egy sinorrántás által". A camera obscura feltalálását, működési elvét ismerteti, majd a fotóföltalálás legfontosabb fázisait s annak jelentőségét sorolja elő Niepce-től Daguerre-ig. A X. levél: „A fényírászat sokoldalú alkalmazása: Lawater szenvelmi arcztana (Physiognomik)". Megállapítja, hogy „A kifejlett fényírászat alkalmazása a tudomány, ipar s művészet terén szinte végtelen". A foglalkozás-váltását is indokoló kérdésföltevése elsősorban önmagára vonatkoztatható: „Ki is lenne méltóbb kezelője a fényírászatnak, mint a tudományosan képzett festő? A világítások ezerféle nemét s a fényírásra méltó tárgyakat ki tudná illetékesebben megválasztani, mint a festő maga?" Önmagát „fényíró"-nak nevezi s próbálja megjeleníteni a fényképezés, a fényírás jövőjét. „Képzelje olvasó, hogy a lélektükre, az arcz is, nagyban, s izmainak minden legkisebb - lélektanilag annyira fontos játékával - szinte fényírható leend; képzelje, hogy a legjelesb festészek a fényírászatot nem fogják lenézni, de mint művészetöknek eléggé nem becsülhető segédeszközét fogják tekinteni". A következő, a XI. levél-fejezetben a színmetszészetről, színelméletről, az olaj nyomatokról, a fénymetszészetről 58