A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

A.V. BIKOV: A pénzforgalom néhány sajátos vonása Oroszországban a XVII. század első felében

adót fizettek stb. De nem minden anyagnak hasonló a struktúrája. Az ovszjannyikovi leletben nincs egyetlen gyenga sem. A leletek struktúrája eredeti, nem tipikus az ebből a korból származó leletek többségére abban az értelemben, hogy egy hosszú ásatási folyamat lelete, ahol az évek során csak a legjobb, teljes súlyú pénzdarabok kerültek napvilágra.

40 Mint ahogy már említettük, Mihail Fjodorovics uralkodása idején a gyenga kibocsátását abbahagyták. Az általunk vizsgált hét leletben csupán 2 ilyen érme van. Meg kell jegyezni, hogy mindkét érme abból a leletből származik, melyeket Mihail Romanov uralkodásának végén rejtettek el. A XVII. század első felének belkereskedelme egyre inkább érezte az aprópénz hiányát, ami különösen a távoli területeken jelentkezett. Az áru-pénz viszonyok erősen behatoltak Oroszország minden rétegének életébe. Az orosz állam monetáris rendszere nagyon elmaradott volt. Mindez arra késztette az akkori lakosságot, hogy kombináljon azokkal a pénzérmékkel, amelyek forgalomban voltak, felhasználva a régi és az új pénz közötti különbséget. Melnyikova, aki megemlíti a gyengák nagy számát a mangezei leletben, azt írja, hogy: „láthatóan kiegészítették aprópénz-készletüket, melynek a verését felújították Mihail alatt, mivel hiányának hátrányát nagyon érezte az egyre fejlődő kereskedelem, különösen a belkereskedelem."

41 Másik munkájában a kutató megkísérli megmagyarázni a három- és négyrubeles kötegek pénzforgalmát.

42 Úgy véli, hogy az intervenció évei alatt a „régi pénzérmék" olyan mennyiségben gyűltek össze, hogy a jóval későbbi időkben sem tudták ezeket kiszorítani az új, könnyebb érmék.

43 Arra alapozva, hogy Mihail Fjodorovics uralkodásának első feléből származó leletekben kevés „új" érme van, feltételezi, hogy az „új" kopejka funkcióját el tudták látni IV. Iván és Fjodor Ivánovics pénzei, melyek súlyban alig voltak kisebbek (átlagsúlyuk: 0,34-0,35 g; a kopejkák átlagsúlya pedig a XVII. század közepén 0,40-0,45 g),

44 mint az új kopejkák. Ténylegesen az új kopejka és a régi gyenga közötti súlykülönbség 0,10-0,14 g között ingadozik, azaz a régi gyenga mintegy 25%-kal könnyebb az új kopejkánál. A XVII. században ez a súly annyira nagy, hogy a kereskedelemben az új kopejkával való fizetéskor (a régi gyenga helyett) 25%-os kár érte volna azt, aki az árut gyengáért adja el a kopejka helyett. Ezért feltétlen keresni kellett a régi pénz funkciójának egy új magyarázatot a vizsgált időszak pénzforgalmában. Ennek a kérdésnek a megoldására újból vissza kell kanyarodni a pénzérmék súlykérdéséhez. IV. Iván és Fjodor Ivánovics korában a „gyenga" átlagos súlya 0,30-0,32 g.

45 A húszas évek kopejkájának átlagsúlya 0,460,48 g.

46 Ebből kiindulva a számolás a következő: 2 kopejka súlya 0,92-0,96 g. Három gyenga súlya pedig 0,93-0,96 g. Ilyen módon 1-2 százados pontossággal Mihail Fjodorovics 2 kopejkája súlyban egyenlő volt és értékben is IV. Iván és Fjodor Ivánovics 3 gyengájával. Számunkra egyszerű a számolás, ami a hasonló számolás reális lehetőségét igazolja. Ugyanezt igazolják a leletek összetételei is. Rendelkezésünkre áll egy érdekes dokumentum, amely jellemzi Oroszország északi részének pénzforgalmát a XVII. század 20-as éveiben. Ez egy egyházi kincstári irat, amit 1624-ben írtak Holmogora városban. „Augusztus 11-dik napján elvettek Dmitrijtől, a régebbi egyházi kincs40. BbiKoe A. B., „UoMorim . . . noAAeJiKH". -r. „KpacHbiíí CeBep", Bcuor^a, 13 aBrycTa 1981, c. 4. 41. Vö. 39. jegyzet 58. 42. MenbHUKoea A. C, Kjiaflbi . . ., c. 121-143. 43. MenbHUKoea A. C, Kjiaflbi . . ., c. 125. 44. MenbHUKoea A. C, KjiaAt.1 . . ., c. 125. 45. CnaccKuü M. T., JJeHOKHoe oöpamemie . . ., c. 286 H C. 332. 46. MenbHUKoea A. C, CHCTeMaTH3aiJui5i MOHCT MMxamia <!>eflopoBHHa. c. 78. 583