A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

J.F. NYIKITYINSZKIJ: Középkori finnugor település a Vologda folyónál

KÖZÉPKORI FINNUGOR TELEPÜLÉS A VOLOGDA FOLYÓNÁL J. F. NYIKITYINSZKIJ A Vologda Területi Múzeum 1975 óta szervez régészeti ásatásokat. Ezek révén az elmúlt években archeológiai emlékek tucatjait fedeztük fel, vizsgáltuk meg és hoztuk napvilágra a kerületben (megyében). 1984/85-ben a Vjoksza nevű településen folytak ásatások. E sorok írója talált rá az első leletekre a Vologda bal partján, a Vjoksza folyócska torkolatánál. A lelet iránti érdeklődés azzal magyarázható, hogy ez az első feltárt középkori finnugor település a Szuhona folyó medencéjében, sőt az Észak-Dvina-medence nyugati részén is. A település helyén széles ártéri rétek és nedves talajú lomboserdők vannak. A Vjoksza, amely egy tóból ered, valaha halban gazdag volt. A folyócska torkolatánál a neolit-eneolitbronz és a korai vaskorban, valamint a középkor idején is éltek emberek. Több ezer kőből készült eszközt, fémtárgyak tucatjait, s a korabeli ötvösművészet 3 emlékét gyűjtöttük itt össze. A középkori település az előzetes számítások alapján mintegy 6000 négyzetméteren terül el. A már feltárt rész 212 négyzetméternyi. Az ásatások helyén a felszín sík, erősen benőtte a fű. A kultúrréteg vastagsága átlagosan 40-50 cm, az építménymaradványoknál a 60-65 cm-t is eléri. Sajnos, fát nem őrzött meg a réteg; az elkorhadt, s ez megnehezíti az építmények szerkezetének a felderítését. Egyébként is csaknem mindegyik épület leégett, majd a helyükön emelt újakat is elpusztította a tűz. Mindössze egyetlen épület (1. sz. lakás, feltárva 1984-ben) nem égett le, de elhagyták, fokozatosan lepusztult és elenyészett. A második, negyedik rétegben kivehetőek a ház ősi konstrukciójának a környező talaj színétől elütő nyomai. Feltételezhető, hogy 6 m hosszú és 4-4,2 m széles volt az épület. Hosszabb oldala nyugat-keleti fekvésű volt, kijárata kelet felé, a folyóra nézett. Arra kell gondolnunk, hogy a házat két részre osztották: előtérre és a tulajdonképpeni lakóhelyiségre. Az előtér („tambur") mérete 4x1,08 m. Okkal feltételezhetjük: falai oszlopokból és a köztük vízszintesen elhelyezett gerendákból állottak. A lakóhelyiség északi fala mellett fából készült ágyféle állt, mérete 2,2x1,8 m. Mellette kicsiny tűzhely (0,95x0,9 m), amely 3-4 pilléren és keresztgerendán nyugodott. A tűzhelyen és körülötte nyolc tűzikutyát találtunk, ugyanitt megkopott élű, rossz minőségű kovaeszközt is (1. ábra 5.). Ez a tűzhelyben volt. A tárgyak között van továbbá egy egyenes hátú vaskésmaradvány, egy 2x1,4 cm-es bronzlemez lyukakkal, két hosszabb széle kissé behajlítva, valamint egy háromszög alakú palakő (8,8x14x3,3 cm), rajta csiszolás nyomai. Egy nagyobb (1,7x1,7 m) tűzhely is volt a ház délnyugati csücskében. Ennek az alapja keresztbe fektetett fahasábokból készült. Ezen a tűzhelyen és körülötte a következőket találtuk: egy három szálból sodort bronz karkötő egyik felét (1. ábra 6.), egy 18,4 cm hosszú vasbaltát (1. ábra 7.), egy tégely vagy miniatűr edény maradványait (2. ábra 7.), egy 7 cm átmérőjű, 2,5 cm vastagságú vascipót (bucát), két vastöredéket 36* 563