A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

WOLF Mária: Az Árpád-kori vaskohászat újabb emlékei Borsod-megyében

TRIZS- VÖRÖSSÁR 1986 08 25. ERDEI TISZTÁS HATÁRYONAtA ' PATAK FELETTI MEREDEK OLDAL SZÉLE 0 10 20 "

— 30 2. kép. Az előkerült két ép kohó és munkagödreik 3. kohó: Az első műhelygödörben, közvetlenül az első kohó előtt, ott ahol korábban a medvét találtuk, erősen salakos, tapasztásdarabokkal betöltött gödröt észleltünk. A salaktörmelékeket lebontva vált világossá, hogy itt egy korábban használt kohó töredékeit találtuk meg (16. kép). A kohó mérhető magassága 11 cm, a medence mélysége 26 cm, átmérője 28 cm, a tapasztás vastagsága 2,5 cm. A medence tapasztott aljára elég nagy darabon ráégett a kemencesalak. Ennek merete 16-15 cm (17. kép). A kohótöredék egy, a mai felszíntől 113 cm mélységű, ovális gödörben helyezkedett cl. Feltehető, hogy az ugyanebben a gödörben talált tapasztásdarabok ehhez az összetört kohóhoz tartoztak. A gödör D-i oldalfala alá, hasonlóan az első és a második kohó munkagödrében találtakhoz, kis padmajt vájtak, amelynek erősen faszenes, hamus volt a betöltése. 4. kohó: Az első műhelygödör DNy-i felén, ahol az erősen átégett, vörös foltot találtuk, további bontás során egy újabb kohó fenéktöredéke került elő. Mérhető magassága 12 cm, a medence mélysége 10 cm, átmérője 24 cm, a tapasztás vastagsága 3 cm (18. kép). A kohó közelében, DNy-ra, egy körülbelül 50 cm átmérőjű erősen fekete foltot találtunk. Ezt kibontva, egy a mai felszíntől számítva 69 cm mély, erősen faszenes, hamus betöltésű gödör került elő, amelynek az alja tapasztott volt. Ez utóbbi gödörre úgy bukkantunk rá, hogy az első munkagödörben látszó vörösre átégett földet lebontottuk. Alatta körülbelül 5 cm-es bolygatatlannak látszó agyagréteg helyezkedett el, ez alatt mutatkozott a gödör foltja (19. kép). A kohó közelében néhány fúvócső töredéket találtunk, amelyre nagyobb salakdarabok kövesedtek rá (20. kép). A műhelyek használatának idejét a belőlük előkerült kerámiaanyag alapján határozhatjuk meg. Az első műhelygödörben fogaskerékkel benyomott díszű cseréptöredéket találtunk (9. kép 4.), amelyet a XI-XII. századra keltezhetünk. Az első kohót tehát ebben az időben használhatták. Ezt azonban időben megelőzi a töredékesen megtalált harmadik és negyedik kohó. Valószínűnek látszik, hogy a negyedik kohó a legkorábbi. Munkagödre eredetileg az első műhelygödör K-i harmadáig tarthatott, ahol mintegy tíz centiméteres szintkülönbséget az ásatás \ \ 35 545