A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

RÉVÉSZ László: Líra alakú csatok a Kárpát-medencében

mint láttuk - koránt sem szoríthatjuk olyan szűk időhatárok közé, amely mindenképpen a X. század első felére datálná a legkorábban felhordott földsáncot. TV. A Kárpát-medencében előkerült líra alakú csatok vizsgálatának befejezéseként vessünk egy pillantást formai variánsaikra és a kidolgozásukban néha felfedezhető eltérő vonásokra. Tüzetesebben szemügyre véve azokat, nyomban feltűnik, hogy a látszólag azonos megformálású csatok több variánsra oszthatók. Nem lesz talán indokolatlan, ha kísérletet teszünk különböző csoportok elkülönítésére. Mint a későbbiek során látni fogjuk, ennek a külföldi anyag bemutatásánál, ül. az azzal történő összevetésnél lesz nagy szerepe. A típus: Ide sorolható a Kárpát-medencében előkerült líra alakú csatok túlnyomó többsége.

90 Megformálásuk fő vonásaiban megegyezik a példaként bemutatott doroszlói csatéval (7. ábra 1.). Mindegyik példány kör vagy ellipszis átmetszetű, csatkarikájuk tojásdad alakú. Díszítés többnyire nincs rajtuk, mindössze a gádorosi és a szabolcsi (7. ábra 2.) díszített középen rovátkolással, a keceli pedig pontkörös dísszel. Ehhez a típushoz tartozik néhány olyan csat is, amelyek csatkarikája középen kis hegyben végződik,

91 mint például a hódmezővásárhelyi-nagyszigeti (1. ábra 3.), vagy az ároktődongóhalmi (1 ábra 2.). Az A típusú csatok a X-XI. század folyamán végig használatban voltak, s a köznépi temetőkben csakúgy megtaláljuk azokat, mint az előkelőbbek sírjaiban. A honfoglalók által megszállt területen mindenütt kimutatható. B típus: Ide már jóval kevesebb csat sorolható, mint az előbbi csoportba. Legjellegzetesebb formában a bodrogvécsi (Vec) példányon személhetjük meg (7. ábra 5.). Átmetszete hasonló az előző típuséhoz, csatkarikája azonban félkör alakú és díszített. Vagy gyöngysorszerű ékítmény fut végig a peremén (Bodrogvécs, Nyíracsád), vagy olyan rovátkolás, amely gyöngysordísz képzetét kelti (Tiszalök-Kisfástanya, Zemplén, Hajdúdorog-Temetőhegy) . Ezek a csatok mind a Kárpát-medence északkeleti részéről származnak, s kivétel nélkül a honfoglalás kori társadalom rangosabb rétegeinek temetkezéseiből kerültek elő.

92 A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján felvethető - bár a továbbiak során előkerülő leletek ezt módosíthatják - hogy a B típusú csatok a X. század első felére datálhatok. C típus: Az e típusba sorolható líra alakú csatok közös jellemzője, hogy csatkarikájuk széles, lapos, olykor lemezszerű.

93 A csatkarika két peremén egy-egy kis borda 90. Eperjeske 6. sír; Kenézlő 11., 12. sír; Karos-Eperjesszög II. 14., 36. sír; Szabolcs-Földvár; Gáva 1. sír; Hencida 22. sír; Ároktő-Dongóhalom 18. sír; Tiszafüred-Majoroshalom 3. sír; Gádoros 3. sír; Nagyősz (szórvány); Csongrád-Vendelhalom 4. sír; Szeged-Makkoserdő 6. sír; Kiszombor-B. 261. sír; Gyula-Téglagyár; Kolozsvár-Zápolya u. 1. sír; Kecel-Vádéidűlő 3. sír; Doroszló; Tolna megye (2 db szórvány); Majs 634. sír; Szered II. 4/55. sír; Taksony; Vágtornóc 416. sír; Szécsény-Pórpáspart (szórvány); Piliny-Leshegy 2. sír; NyitraLupka 42., 43. sír; Nagysáró 18. sír; Hódmezővásárhely-Nagysziget 37. sír. 91. Hódmezővásárhely-Nagysziget 37. sír; Ároktő-Dongóhalom 18. sír; Eperjeske 6. sír; Tiszafüred-Majoroshalom 3. sír; Szécsény-Pórpáspart. 92. Nyíracsád; Hajdúdorog-Temetőhegy; Tiszalök-Kisfástanya; Zemplén; Bodrogvécs. Ezt az elgondolást gyengíti, hogy Halimbán a köznépi temetőben hasonló megformálású csat került elő: Török Gy., 1962. 144., Taf. XII. Végső soron nem lehetetlen, hogy e forma az A típusnak egy variánsa, a fent ismertetett elgondolást azonban munkahipotézisként egyelőre fenntartom. 93. Letkés-Téglaégető, I. 76. sír; Nyitra-Molnos: Kiskunhalas-Bodoglár; Majs 576. sír; MohácsAlsómező. 527