A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

RÉVÉSZ László: Líra alakú csatok a Kárpát-medencében

Homokbánya,

66 Kiszombor-B. temető,

67 Gyula-Téglagyár

68 leletei mind erről tanúskodnak. Banner János Hódmezővásárhely-Gorzsán, Kis Pál tanyája mellett egy XI. századi temetőt tárt fel, amelynek 12. sírjában egy szépen kidolgozott líra alakú csatot lelt.

69 A Duna-Tisza közén mindössze három ilyen csatot találtak. Kiskunhalas-Bodogláron szórványként került elő, kísérő leletei alapján valószínűleg X. századi.

70 A keceli temetkezéseket a X. század végére - XI. század legelejére datálják.

71 Legújabban Doroszlóról (Doroslovo) mutat be egy ilyen csatot Fodor István. Tulajdonosát a fejedelmi sereg lovasának gondolja, akit a X. század második felében temettek el.

72 A Dunántúlon, mint már láttuk, ritkaságnak számít a líra alakú csat. A komáromi, mohácsi és két Tolna megyei szórványdarabon kívül

73 értékelhető lelet csak Majsról és Halimbáról került elő. Majson mindjárt három darabot is találtak. Az 576. sír a temető magjában fekszik, s az ásató a legkorábban - a X. század második felében - idetelepedett közösség hagyatékának véli.

74 A 443. és a 634. sírok viszont - szintén egy-egy csattal - a temető szélén helyezkednek el, s a XI. század második felére keltezhetők.

75 Halimbán ugyancsak egy nagy köznépi temetőt tártak fel, amelynek 852. sírjában feküdt a csat.

76 Az ásató Török Gyula szerint e sír ahhoz a csoporthoz tartozott, amely 950-1000 körül helyezte itt örök nyugalomra halottait.

77 A Felső-Tisza-vidék bemutatásakor megismert helyzettel pont ellentétes a Dunától északra, a Vág, Nyitra, Garam, Ipoly folyók mentén előkerült csatok besorolása. A hagyományos beosztás szerinti gazdag középréteg X. századbeli hagyatékához csak a Szered II. 4/55. sírból előkerült példány sorolható.

78 A taksonyi (Matuskovo) sírt, benne a csattal, a kísérőleletek alapján a X. század utolsó harmadára keltezhetjük.

79 Vágtornócon (Trnovec nad Váhom) egy 528 sírós IX-XI. századi köznépi temetőt tártak fel, amelyben sok esetben metszik egymást a sírok. A líra alakú csatot tartalmazó 416. sír is egy korábbi temetkezés felett van, így feltételezhető, hogy a temető későbbi (X. század végi - XI. századi) rétegéhez tartozik.

80 66. Szeged története I. A kezdetektől 1686-ig. Szerk.: Kristó Gy. Szeged, 1983. 314., 42. kép o. 67. I. m.: 15,. kép k. 68. Közöletlen, a leletre Fodor I. hívta fel a figyelmemet. 69. Banner J., 1933-34.265-270. 70. HampelJ., 1902.305-306. 71. FettichN., 1937. 104-106. 72. FodorL, 1981. 152-157. 73. Komárom: közöletlen, MNM lelt. sz.: 1913. 65. 19. Hivatkozik rá Török Gy., Die Bewohner von Halimba im 10. und 11. Jahrhundert. ArchHung. XXXIX. Bp. 1962. 17.; Mohács: Kiss A., 1983. 237., 105. kép 1. Leletkataszterében viszont nem említi e tárgyat: Uo. 203. Közöletlen a két Tolna megyéből származó, közelebbről meg nem határozható lelőhelyű csat is. Leírásuk: lelt. sz.: 57. 52. 1., kettős tagolású, domború felületű, pont és vonalsorral díszített öntött bronz csattest, nyelv nélkül. H.: 5 cm, sz.: 3,8 cm. Lelt. sz.: 57. 53. 1. (A Kiss A. 1983. 203. által megadott leltári szám téves!), kettős tagolású, lapos fekvésű öntött bronz csattest, nyelv nélkül. H.: 2,5 cm, sz.: 2,4 cm. Az adatok közléséért Gaál Attilának tartozom köszönettel. 74. Kiss A., 1983. 115., 171. 75. Lm.: 171. 76. Török Gy., 1962. 144. 77. I. m.: 26. 78. Tocík, A. Altmagyarische Gráberfelder in der Südwestslowakei. ASC 3. (1968) 53-54. 79. Tocík, A. 1979. 83., Abb. 7/10. 80. Tocík, A. 1971. 171. 525