A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

RÉVÉSZ László: Líra alakú csatok a Kárpát-medencében

láttak napvilágot.

52 Szeged-Csongrádi sugárúton egy gazdag férfisírban Ugó és II. Lothár (931-947) páviai veretű ezüst denárait találták.

53 Az elterjedési térképet figyelve (6. ábra) nyomban feltűnik, hogy a Kárpát-medence ÉK-i részén szinte kivétel nélkül rangos sírok, temetők feltárása során került napvilágra líra alakú csat.

54 Csaknem valamennyi a X. századra datálható. A teljes egyöntetűséget csupán két leletegyüttes bontja meg. Gáván egy köznépi temető gazdag áírjában övkészlet darabjaként került elő e csattípus.

55 A temető feldolgozása során a szerzők egyértelműen a XI. századra datálják az összes sírt, de talán nem lehetetlen, hogy a néhány, mellékletekkel jobban ellátott temetkezés - köztük a csatot tartalmazó 1. sír is - már a X. század végén a földbe került.

56 Hajdúdorog-Temetőhegyen az utóbbi évek feltárásai világítottak rá arra a tényre, hogy itt is egy több száz sírós köznépi temetővel van dolgunk.

57 A csat a korábbi ásatás során szórványként került elő, így nem dönthető el, hogy szegény vagy rangosabb sírból, s a X-XII. századi temető pontosan melyik periódusából való.

58 Némiképp módosul a fenti kép a Maros és a Körösök vidékén. X. századi rangos temetkezésekben itt csak Gádoroson,

59 és Szeged-Csongrádi sugárúton

60 találtak líra alakú csatot. Valószínűleg e csoporthoz sorolhatjuk a nagyőszi (Tonnatec) szórványdarabot is, kísérőleletei alapján.

61 Kiss Attila a szentes-nagyhegyi csatot is a líra alakúak közé sorolja, de - mint az alábbiakban látni fogjuk - ez valószínűleg nem tartozik e típusba.

62 Az idézett tárgycsoport e területen azonban szép számmal látott napvilágot olyan köznépi temetőkből is, amelyeket a X. és a XI. században egyaránt használtak. Csong,rád-Vendelhalom,

63 Hódmezővásárhely-Nagysziget,

64 Szeged-Makkoserdő,

65 Szőreg52. Jósa A., 1914. 317-318. 53. Rég. Füz. Ser. I. No. 36. (1983) 74. 54. Bodrogvécs (Vec): Dókus, Gy. 1900. 442.; Zemplén (Zemplin): Budinsky-Kricka, V.-Fettich, N. 1973. Abb. 17. 35.; Eperjeske: Kiss L., 1920-22. 42-55.; Nyíracsád: Mesterházy K, 1968. 340-358.; Szabolcsveresmart: Németh P., 1975. 14-15.; Kenézlő: Jósa A., 1914. 305318.; Rakamaz-Strázsadombi dűlő: Dienes /., 1986. 37. kép; Tiszalök-Kisfástanya: Kiss L., 1933-34. 215-216.; Itt említhető meg a szabolcsi földvárból előkerült példány is: Németh P., 1973. 174. 55. Nemeskéri J.-Éry K.-Kralovánszky A.-Harsányi L., 1961. 1-64. 56. Feltehetőleg az 1., 28., 32., 33. sírok sorolhatók a X. századba. S végű hajkarikák csak a 19. sírban voltak, s ezen kívül két temetkezés tartalmazott érméket: Béla dux és I. András denárait. A mellekletek zöme: huzalkarperecek, nyitott hajkarikák, csiholok stb. inkább a X. századra jellemzők, s ezek alapján elképzelhető hogy a sírok zöme ebben az időben került a földbe. 57. Rég. Füz. Ser. 1 No. 37. 82.; No. 36. 72.; No. 35., 79. 58. Sőregi J., 1938. 46-47. A temetőnek a rangosabb rétegekhez, ül. a kabarokhoz való kapcsolásáról Mesterházy K., Hajdúdorog a honfoglalás utáni első századokig. Hajdúdorog története szerk.: Komoróczy Gy., (Debrecen 1971) 30.; Fodorl. szóbeli közlése alapján úgy véli, a csat a temető X. századi rétegéhez tartozott. 59. Fettich N., 1937. 102-108.; Ua. Csallány C, 1933-34. Taf. LXIX. 5. 60. Rég. Füz. Ser. 1. No. 36 (1983) 74. 61. Hampel, J. Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. (Braunschweig 1905) II. 653-654. 62. Közöletlen Szentes, Koszta J. Múzeum. Lelt. sz.: 57. 28. 65. A leletet Vörös Gabriella szívességéből tanulmányozhattam. Kiss A., 1983. 203. Szentes-Derekegyházáról is említ egy líra alakú csatot. E tárgynak nincs nyoma sem a leletet közlő publikációban: Csallány G., 1941. 182-190., sem a szentesi múzeumban. 63. Párducz M.-Tary L., 1939. 189-195. 64. Közöletlen, B. Nagy Katalin és Révész László ásatása. 65. Széli M., 1940. 165-167. 524