A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

K.VÉGH Katalin: Császárkori telep Miskolc-Szirmán

sűek, általában néhány házból állnak. Az objektumok nagy területen, de ritkán jelentkeznek, minden rendszer nélkül. A telepek szintén nagy számban fordulnak elő, közel, sokszor csak néhány száz méterre egymástól. A hozzájuk tartozó temetők alacsony sírszáma (40-100 sír) igazolja a telepek kis méretét, a kis létszámú lakosságot.

88 Hasonlót tapasztalunk a magyarországi kelta telepeknél is: a jelenlegi kutatás szerint ezek is szétszórtan elhelyezkedő, néhány házból álltak.

89 A házak kis méretéből arra következtethetünk, hogy azokban nem nagy, hanem kis létszámú családok éltek. Erre a következtetésre jutottunk a sok hasonlóságot mutató, nagy kiterjedésű szirmabesenyői telep esetében is, és szintén ezt figyelték meg a Przeworsk-kultúra lengyelországi településein.

90 Telepünk lakói állattartással és földműveléssel foglalkoztak. Ezt bizonyítják az állatcsontok, továbbá az ekevas és a magvak őrlésére szolgáló kézi malomkövek. Ezt az ekevastípust többszörösen megmunkált földeken alkalmazhatták, jobban, mélyebben meg tudták művelni vele a földet.

91 A nagy mennyiségű vassalak azt bizonyítja, hogy a telepen vagy közelében vasolvasztás folyt. A házakban levő munkagödrök a mindennapi tevékenységek céljait szolgálták. Az orsógombok és orsókarikák a szövés-fonás bizonyítékai. Kereskedelmi kapcsolatra utal a pannóniai és a Blazice-i kerámia. A telep megszűnésének oka a mezőgazdasági termelésre használt földterület kimerülése vagy a Sajó áradása lehetett. Az ásatási megfigyelések és az előkerült leletek nem a telep hirtelen - pl. tűzvész vagy ellenséges támadás miatt történő - elhagyására utalnak. A település korának meghatározásával kapcsolatban figyelembe kell vennünk a felső rétegek általában 50-60 cm mélységig megfigyelt Árpád-kori bolygatottságát. Ennek ellenére azonban nyilvánvaló, hogy az itt előkerült leletek a telep későbbi időszakából valók. Mindössze négy szelvényben (XX., XXV., XXVI., XXVIII.) találtunk 100 cm-ig, ül. az altalajig Árpád-kori cserepeket, amelyek itt a többi réteg bolygatottságára is utalnak. Az e szelvényekben előkerült római kori leletek zöme azonban nem befolyásolja döntően a telepről alkotott képet. A miskolc-szirmai telep korát az i. u. II. sz. első felétől a III. sz. közepéig keltezhetjük. Ez az időszak Eggers abszolút kronológiája szerint a B^ első fele - C, és C

2 első felére, Godlowski időrendje alapján a B

: vége - B

2

/C-C

lab szakaszra, Kölnik beosztása szerint pedig a B

2bc-B

2

C,-C

lab korszakra esik.

92 A település korai szakaszából származnak a jellegzetes kelta és dák jellegű leletek. Megszűnésének idejét a III. sz. első harmadára keltezhető terra sigillaták, továbbá a Blazice-i típusú kerámia határozza meg. A viszonylag kevés szürke, korongolt, besimított, pecsételt áru azt bizonyítja, hogy a telep a Blazice-i műhely virágkorában már nem állt fenn, tehát legkésőbb a III. sz. közepén megszűnt. A megszűnés ideje egyúttal a település kezdetét is körvonalazza: a több, mint 1 m vastag települési réteg - a leletanyaggal egybehangzóan - arra utal, hogy a telepnek hosszú ideig, legalább egy évszázadig kellett fennállnia, tehát a markomann háborúk előtt létesült. A leletanyag túlnyomó többségét a nem helyi eredetű kerámia alkotja, amely a vandál Przeworsk-kultúra I-III. sz.-i emlékanyagához 88. Godlowski, K.\.m. 329-330. 89. F. PetressÉ., A kelták Fejér megyében. In.: Fejér megye története 1/3. (Székesfehérvár 1971) 130.; Horváth L., i. m. 16. 90. Godlowski, K. i. m. 329.; K. Végh K., i. m. 91. Balassa I., i. m. 85. 92. Eggers, H. J. JRGZM 2. (1955) 230.; Godlowski, K. The chronology of the Laté Román and Early Migration Periods in Central Europe. (Krakow 1970) 99., 19. kép és Kultúra przeworska. In.: Prahistoria Ziem Polskich, Tom V. Wroclaw 1981. 52.; Kölnik, T. S1A 28. (1980) 197-212. 495