A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

K.VÉGH Katalin: Császárkori telep Miskolc-Szirmán

10. kép. 1-22: IV. szelvény magasabban, mindössze 50-75 cm mélyen 80x100 cm átmérőjű kemence (?) maradványai kerültek elő (a) gödör). Alján agyagtapasztás volt, s a fölötte levő földrétegben is agyagtapasztásnyomokat lehetett megfigyelni. A két agyagtapasztásos réteg között néhány római kori, jellegtelen cserép, vassalakdarabok, vastárgytöredékek, egy 19,8 cm hosszú vascsipesz (16. kép 8.) kerültek elő. A szelvény ÉK-i sarkában, 100 cm mélyen egy 30 cm vastag, átégett agyagfoltot találtunk (tűzhely?). A szelvény É-i oldalánál, 100 cm mélyen, 10 cm vastag agyagtapasztásból álló, kör alakú tűzhely került elő. A tűzhely alatt egy korábbi cölöplyuk volt, mélysége. 195 cm, 140 cm mélységtől lehetett megfigyelni. Az agyagtapasztáson és közvetlenül mellette kevés salak és edénytöredékek voltak (16. kép 15-17., 18. és 23. kép 11., 16. kép 19. és 23. kép 10.). b) gödör, 140 cm mélységtől lehetett megfigyelni, alja 180 cm mélyen jelentkezett, h.: 90 cm. Leletek: edénytöredékek (16. kép 20. és 24. kép 1., 16. kép 21-25.); tál, szürkésbarna, szájátm.: 25,5 cm, fenékátm.: 10,6 cm. mag.: 20,7 cm (17. kép 1. és 23. kép 13.). A lakógödörnek a fenti telepjelenségek közötti feltöltődéséből még néhány edénytöredék került elő (16. kép 14.). XVI. szelvény, 0-40 cm: Árpád-kori és kevés római kori cserép. 40-60 cm: jellegtelen cserepek. 60-80 cm: edénytöredékek. Az altalaj 100 cm mélyen jelentkezett. Telepjelenség: lakógödör rézkori leletanyaggal. 473