A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

DEÁK Gábor: Emlékezés Leszih Andorra

kolci gyermekkiállításról, a nyilvános könyvtár kérdéséről. De nem nélkülözhető tájékoztatása ma már a Butykay-féle kőedénygyár története című írása. Beszámolót olvashatunk tőle a Magyar Néprajzi Társaság kisgyőri tanulmányútjáról, a Lévay József Közművelődési Egyesületről 1929-ben, a miskolci Ev. Ref. Főgimnáziumról 1937-ben, a diósgyőri várról. Teljességet nem adhatunk, olyan gazdag idevonatkozó publikációs munkássága. 5. A múzeum munkájához tartozott a különböző kiállítások rendezése is. Ezen a helyen a képkiállításokról szólunk, a múzeum egyéb időszakos kiállítását már említettük. Megtudhatjuk ezekből - a Művésztelep mellett - a város szépművészeti érdeklődését, kultúráját, s egyben azt, hogyan gyarapodott a múzeum szépművészeti alkotásokkal, festményekkel. Itt is a semmiről kellett indulni. E kiállítások, képzőművészeti rendezvények között szerepel a Balogh József-féle kiállítás. Kis Lajos református gimnáziumi tanár kiállítása, később Meilinger Dezső festményeinek bemutatása. Hadd emeljem ki 1911-ből a miskolci elemi iskolák tanulóinak szlöje-kiállítását, ahol a gyermekek alkotó munkájának - ma mondanánk: kreativitásának - termékei voltak láthatók, nemegyszer a művészi hajlam korai jelentkezéseként. E vonatkozásban kötelességem itt is emlékeztetni Bíró Sándorra, aki a felszabadulás előtt a Szeles utcai elemi iskola igazgatója volt, s már 1913-ban hirdette és képviselte a gyermekek alkotó munkára nevelésének ügyét, megelőzve a II. világháború előtti tehetségkutatásokat. De volt a múzeumban kiállítása Bartus Ödönnek is. 6. A könyvtárügy is szívügye volt Leszih Andornak. De nyilvános közművelődési könyvtár Miskolcon a Múzeumban csak 1920 után jött létre. Emellett a közművelődési munka mellett egyik életre hívója volt a Múzeumpártoló Egyesületnek. Ezzel megvetette a műemlékvédelem alapját is. Tagja volt a Műemlékek Országos Bizottságának, a Numizmatikai Társaságnak, a miskolci Jogakadémiának, tiszteletbeli tagja a miskolci Képzőművészek Szabad Szakszervezetének, az Idegenforgalmi Szövetségnek, a Városi Alkalmazottak Szabad Szakszervezetének. Tekintsünk bele azokba a folyóiratokba is, ahol közleményei, cikkei megjelentek. A felsorolásban az első helyet a napi sajtó foglalja el. így a Miskolci Napló, amelyben 1902-től találunk írásaiból. Ebben 1924-ig mintegy 150 cikke, ismertetése jelent meg. A Miskolci Hírlapban 1909-től publikált, a Reggeli Hírlapban 1922-től 1939-ig mintegy 18 cikke jelent meg. A Magyar Jövőben 1922-től 1932-ig 16 írása található, a FelsőMagyarországban 8, de írásai vannak a Miskolci Fürdőújságban, a Budapesti Hírlapban és még más országos és helyi újságban. A szaklapok sora pedig a következő. Erdélyi Múzeum 1909-től, a Történelmi és Régészeti Közlemények, Miskolci Szemle, Termés, a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület Évkönyvei, Numizmatikai Közlöny, Fólia Archeologica, Búvár, Miskolc monográfiája (szerkesztette: Halmay Béla-Leszih Andor,-ebben négy fejezetet írt), a Borsod megyei monográfiája című, 1939-ben megjelent kötetben szintén 4 tanulmánya van. írt a modern iparművészetről, Latkóczy Lajos miskolci festőről a Magyar Élet című lapban 1942-ben, Tóth Lajos miskolci nyomdászprivilégiumáról a Reggeli Hírlapban 1924-ben, a Borsod megyei szkíta leletről a Fólia Archeologica-ban 1939-ben, a miskolci Múzeum ásatásairól 1927-ben a Történelmi és Régészeti Közleményekben. Sok más napilapban, folyóiratban, amely közlemények listáját maga állította össze nagy precizitással. 6. Leszih Andor gazdag életművének csak egyik oldala volt a kutató, múzeumrendező és tudományos publikációs munka. Nem választható el ettől más közművelődési tevékenysége, így felolvasásai, előadásai sora sem. Ilyenekkel is találkozunk a miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesületben, az 1909-es miskolci Munkás Gimnáziumban 414