A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

VIGA Gyula: Az észak-magyarországi fuvarosok. Egy sajátos „vállalkozói” forma a hagyományos árucserében

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI FUVAROSOK (Egy sajátos „vállalkozói" forma a hagyományos árucserében) VIGA GYULA A fuvarosok (szekeresek, furmányosok, furmanok), a szárazföldi közlekedés és szállítás napszámosai, rendkívül izgalmas feladatot, s számos önálló témát kínálnak a népélet kutatója számára. Valódi jelentőségüket két, egymásnak látszólag ellentmondó tényező sajátos „eredőjeként" érthetjük meg. Az egyik oldalon azok az adatok és érvek sorakoznak, amelyek a középkori, sőt, Magyarországon a 19. századi utak állapotáról, a szárazföldi közlekedés nehézségeiről szólnak. Bár a 13. századtól Európa roppant fontos és forgalmas úthálózatot hozott létre, a 18. századig mégis, szinte bénult a szárazföldi közlekedés. Ez nemcsak a kereskedelmet nehezíti, hanem az emberi kapcsolatokat, ám mégis, főleg az árucserét, a fejlődő gazdaságok meghatározó jelentőségű eszközét hátráltatja a szállítás nehézsége.

1 Igaz - amint Braudel, Fernand fogalmaz - az út „ha rossz minőségű is - állandó közlekedési vonalat jelent, amely a táji lehetőségekhez alkalmazkodva lett kijelölve. Az utasok a korlátolt lehetőségek foglyai! Soha nem lehetett lemondani a szervezett útvonalról. Utazni annyit jelent, mint másnak a segítségére szorulni."

2 Hasonlóan mostohák az útviszonyok hazánkban is, s bár - Magda Pál szerint - Pozsony, Nyitra és Bars megyék mellett, régiónkban Szepes, Abaúj és Zemplén vármegyéknek vannak a legjobb útjai, e tájon is sok nehézség gátolja a szállítást.

3 A közlekedés és szállítás fejletlensége miatt - Balogh István szerint - még a 19. században is katasztrófát jelent egy-egy vidék számára a rossz termés, miközben 100-200 km távolságra eladhatatlan feleslegek halmozódnak fel,

4 s nem véletlen, hogy a 18. század végétől kezdve a gazdasági reformgondolatokban állandóan jelen van az, hogy a közlekedés és szállítás a hazai ipar- és gazdaságfejlődés szempontjából is meghatározó jelentőségű kérdés (pl. Berzeviczy Gergely).

5 Egyik oldalon tehát a járhatatlan utak, nehézségek hangsúlyozása,

6 a másikon pedig az a letagadhatatlan tény, hogy a szállítás, a fuvarozás mindezen nehézségek ellenére zajlott. Különféle áruk tömege kel útra és jut el rendeltetési helyére, dacolva a rossz úttal, rossz közbiztonsággal. 1516-ban a tiszaluci vámnak egy negyedév alatt 623 darab só és 315 darab sínvas volt a bevétele,

7 Gömörből pedig a 19. század 40-es éveinek közepén évi 5000 szekér nyersvas és öntvény indult útnak, a vasáruk A tanulmány az MTA-Soros Alapítvány támogatásával készült. 1. Braudel, F. 1985. 414. 429. 2. Braudel, F. i. m. 416. 3. Magda P., 1819. 96. 4. Balogh I., 1965. I. 359. 5. Gráfikl, 1978. 126-128. 6. Györffyl, 1922. 160-161. 7. IványiB., 1906. 14. 383