A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

TAKÁCS Péter–UDVARI István: Adalékok a 18. századi zempléni vásárok és a vásározó zempléni lakosok történetéhez

együtt eredményezi, hogy 113 Zemplén megyei helység lakói név szerint is megemlítik haszonvételeik között az újhelyi sokadalmakat, és nemcsak általánosságban beszélnek róla, mint a Hegyalja biztosította előnyökről. Őrös lakóinak „vásári piacuk Új hely városában van, ahol két nap tartatik hetente heti vásár - vallják -, ugyanott országos baromvásárokat is tartanak". Berecki lakói szerint Újhelyben „évente négyszer baromvásár van", s akinek ez nem tetszik, az továbbmehet Gálszécsre vagy Bodrogkeresztúrba. Alsóberecki lakói is „vám nélkül mehetnek" az újhelyi sokadalmakba, ahol „mindenféle naturaléjoknak jó piaca vagyon", és akinek nem tetszik az évi négy újhelyi baromvásár, az tovább mehet Kisvárdába, Bodrogkeresztúrba vagy Gálszécsre. Újhelyben a vágómarhát vásáron kívül is eladhatják a mészárosoknak. Ricse lakói gyümölcsöt, dohányt hordanak az újhelyi vásárokra és heti piacokra. Nagykövesd lakói „vásári napokon kívül" is beviszik Újhelybe „naturáléjokot, aprójószágjokot, s az mindenkor elkel". Szerdahely lakói „lencsét, borsót, káposztát, gyenge, ért kukoricát csuhéban, csirkét, tojást, tyúkot, minden szárnyas állatot", de „csíkot, kötősásat, dohányt" is visznek értékesíteni Újhelybe, és „ott jó pénzt kaphatnak". A „csíknak puttonyát egy-négy máriásért" veszik tőlük. íme hát az újhelyi sokadalmak „arculata". Nem véletlen, hogy nagy a vonzása. Igaz, a csak Újhelyben vásározó falvak száma mindössze 15. Ezek: Kisbari, Nagytoronya, Borsi, Csernahó, Nagykázmér, Kiskövesd, Barátszer, Papsor, Lagmóc, Mihályi, Legénye, Nagybári, Vitány, Szőlőske, Kistorony a. A két vagy több helyen vásározó falvak lakói közül Újhelyet az alábbiak említik első helyen: Alsóberecki, Felsőberecki, Őrös, Bácska, Barancs, Bodzásújlak, Velejte, Kasó, Zétény, Nagykövesd, Láca, Ricse, Semjén, Pacin, Pálfölde, Pelejte, Kazsu, Véke, Vécs, Velejte, Szentes, Karcsa, Karos, Kelecsény, Kiszte, Lasztóc, Kolbása, Szinyér, Szomotor, Szög, Nagyrozvágy, Rudabanyácska, Kisrozvágy, Szerdahely, Rád, Szentmária, Upor, Kisruszka, Cselej, Cséke, Céke, Deregnyő, Kisgéres, Királyhelmec, Nagygéres, Hardicsa, Isztancs. Két vagy több helyen vásározó, Újhelyi a második helyen említő falvak: Zemplén, Garany, Egres, Dobra, Dámóc, Ágcsernyő, Nagycigánd, Kiscigánd, Újlak, Luka, Kisráska, Nagyráska, Málca, Petrik, Magyarizsép, Kaponya, Szécskeresztúr, Nagytárkány, Perbenyik, Kozma, Bottyán, Boly, Bély, Lelesz, Nagycséb, Abara, Agárd. Három vagy több helyen vásározó, Újhelyi harmadik helyen említő települések: Imreg, Vajdácska, Gatály, Füzesér, Dubróka, Butka, Szelepka, Nagyruszka, Szilvásújfalu, Magyarjesztreb, Zebegnyő. Négy vagy több helyen vásározó, Újhelyi negyedikként említő falvak: Kiscséb, Lasztomér, Tőketerebes, Nagyazar, Bosnyica, Szürnyeg. Öt vagy több helyen vásározó, ötödiknek az újhelyi vásárokat említő községek: Morva, Gerenda, Tussá, Tussaújfalu, Kolcshosszúmező. Hatodik helyen Újhelyi említő község: Hor. Hetedik helyen Újhelyi említő község: Alsókörtvélyes. íme a 113 település, melynek lakói több-kevesebb rendszerességgel megkeresték az újhelyi vásárokat. Persze ezek csak az úrbéres lakosok. Feltehető, hogy a nemesek minden zempléni községből megkeresték Újhely vásárait, ha nem is rendszeresen, de amikor azok egybeestek a megyegyűlésekkel, tisztújításokkal, törvénynapokkal. Bizonyára jobbágyok, zsellérek is, főleg házas és hazátlan zsellérek, több községből, településből megfordultak Újhely mezővárosában, ha nem is szándékoltan vásározási céllal, de szőlőmunkát keresni, pénzért dolgozni, avagy éppen forspont, vármegyei robot alkalmával, amikor nemes uraimékat szekerezték be tisztújítani, követet választani, megyegyűléseken hangoskodni és politizálni. Míg a jogokban dúskálók ágáltak, szavaztak, virtuskodtak evésben, ivásban, egyéb nemesi csalafintaságban, a rájuk váró szeke368