A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

FALUSSY József: A „szerencsi” Rákóczi

nemes birtokának felel meg. Az is elvesztve, mert apja Kendy Sándor 1594-es összeesküvése után menekülni kénytelen a fejedelemségből. Rákóczi Zsigmond rangban, vagyonban jóval felette áll. Ez más szempontból sikeres házasság. 4-5 évi együttlétük alatt három fiúk születik. György, Zsigmond, Pál (Rákóczi továbbra is a Mágochy fiúk gyártja marad.). Gerendi Anna halála után, 1597-ben harmadszor is megnősül. Csapy Kristóf özvegyét, Thelegdy Borbálát veszi feleségül,

60 s gyámként kerül hozzá Eszeny és Parnó uradalma. (Házasságukból gyermek nem születik, felesége jóval túléli.) A Habsburgok pénzügyi nehézségei a törökellenes küzdelem idején, így a XVI-XVII. sz. fordulóján is, közismertek. A török elleni harc költségeit sem Magyarországon kívüli (birodalmi), sem magyarországi forrásokból nem tudják fedezni. A magyar rendi sérelmek közrejátszanak a rendszertelen adózásban és a kamarai jövedelmek sem elegendők. Kényszermegoldásként a kincstári birtokok elzálogosítása kínálkozott. Az ezeket zálogba vevő köznemesi sorból felemelkedő új arisztokrácia a zálogbirtokok fejében kölcsönöket folyósított végvári őrségek fizetésére, várak erősítésére, hadfogadásra stb. a Habsburgoknak. Pénzük a bor- (marha) kereskedelemből és a többnyire sikeres hadivállalkozásokból származott. Megindult a kincstári uradalmak magánföldesúri kézbe kerülésének folyamata. Mivel a zálogbirtokos általában jó gazda és beruház, a zálogbirtok értéke növekedik.

61 A kincstár így újabb pénzforráshoz jut: vagy emeli a zálogösszeget és a tulajdonos (zálogbirtokos) ráfizet, vagy kölcsönkér a nagybirtokostól úgy, hogy a kölcsönkért összeggel megemeli a birtok zálogösszegét. A századfordulóra kialakult új, részben zálogbirtokos arisztokrácia legmarkánsabb képviselői a királyi Magyarországon: a Felvidék nyugati részén Illésházy István, keleten Rákóczi Zsigmond volt.

62 Kiépülő új dél-zempléni birtokainak központja Szerencs. A ma szerencsi várnak nevezett épületegyüttes alapfunkciója nem a védelem volt. Eredetileg bencés apátságnak épült már a tatárjárás előtt. Első okleveles említése 1247-ből való. A hely jelentősége 1526 után növekedett meg. Az 1556-ban visszahívott Izabella királynő hívévé vált Némethy Ferenc tokaji várkapitány elfoglalja az apátságot. Mint Telekessy Imre írja a nádornak „erős kastélyt" épített belőle. Legkésőbb 1558 májusára Némethy kezén van Szerencs. „. . . Castellum de novo prope abbatiam" építette. 1558-ban a császáriak sikertelenül ostromolták, csak később, Tokaj elfoglalása és Némethy halála után kerül vissza a császáriakhoz, hogy 1583-ban Rákóczi zálogbirtokává legyen. Véglegesen tulajdonába 1603-ban kerül. 1583 és 1595 között az új birtokos nagyobb léptékű építkezéseket kezdett. Bővítette a huszárvárat, a falakat megerősítette, a főépület nyugati oldalára emeletes (háromszintes) „tróntermet" építtetett. A végzett építkezések értéke Cristoforo Stella becslése szerint 12 000 tallér. A vár életében ez az időszak döntő, sem előtte, sem utána nem következik be ilyen mértékű átépítés. Ekkor alakul ki a belső vár négyzet alakú belső udvaros tömbje - egységesen reneszánsz szellemben - és nyeri el mai alakját a huszárvár.

63 60. I. m. Turul, 1928. 99-100. Keresztes K. 61. Pl. Munkács Zálogbirtok z. összegének emelkedése 1588-92 közt: 73 000 Ft-ról kb. 150 000 Ft-ra - Trócsányi Zs., i. m. 66. 62. A XVII. sz. első évtizedéből (1588-1604) származó kamarai kimutatások sz. a Szepesi Kamara területén elzálogosított birtokok zálogösszege 1 825 589 Ft 1/2 dénár. Ebből R. Zs-é 516 631 Ft 55 dénár. Ha ebből levonjuk a jórészt Báthory Gábor által kifizetett Szádvár és Sáros uradalmak összegét, még akkor is kb. 440 000 Ft marad. A Szepesi Kamara területén kimutatható zálogösszegek közel egynegyede. Ez messze a legnagyobb összeg az ilyen típusú birtokszerzésre. 63. A Szerencsre vonatkozó adatok pontosításáért László Csaba régésznek ezúton mondok köszönetet. 347