A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

PETERCSÁK Tivadar: Történelem, politikai propaganda, helyi események a képes levelezőlapokon

ábrázoló lapok. A külföldiek rokonszenvének és támogatásának megnyerését célozták azok a képeslapok, amelyeken a Magyarországtól elcsatolt területek arányában „megcsonkított" Angliát, Franciaországot vagy az Amerikai Egyesült Államokat ábrázolják (16. kép). A német képeslapkiadás a náci hatalomátvétel után a hitleri propagandagépezet szolgálatába állt. A müncheni Hoffmann kiadó lapján Nagy Frigyes, Bismarck és Hindenburg portréja mellett a negyedik Hitleré. Az antifasiszták képeslap formájában is terjesztették egész Európában John Heartfieldnek „A bírák bírája" című. fotómontázsát, amelyen a Reichstag-per két főszereplője látható: az óriás vádlott, Dimitrov és a pöttömnyi vádló, Göring. Azokat a falragaszokat is reprodukálták, amelyeken Zilzer Gyula ismert rajza látható az embereket taposó gázmaszkos náci szörnyeteggel. Ezeken a lapokon több nyelven jelent meg „A fasizmus háborút jelent" felirat. A lapok árusításából befolyt összegeket az üldözött antifasiszták segélyezésére fordították. A spanyol polgárháború idején képeslapokat adtak ki a köztársaságiak Dolores Ibarruri „No pasaran!" (Nem törnek át!) jelszavával." A magyar revizionista külpolitika sikerét is jelentették a bécsi döntések. Képes levelezőlapokat is kiadtak az ekkor visszacsatolt területek nagyobb városaiba - Komárom, Kassa, Kolozsvár, Szabadka - történt ünnepélyes bevonulások alkalmából. A Tolnai Világlapja 350 ezer levelezőlapot nyomtatott, és ingyen osztogatta újságolvasóinak a Felvidék visszacsatolása után. 1941 márciusában a Magyar Filmiroda képeslap-sorozatot bocsátott ki abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió visszaadta az 1848/49-es szabadságharc zászlóit, jelezve, hogy nincs támadó szándéka Magyarország ellen. Magyarország azonban 1941. június 27-én hadat üzent a Szovjetuniónak. A második világháború idején megcsappant az érdeklődés a képeslapok iránt, és nem volt olyan propaganda szerepe, mint az első világháborúban. Németországban a „Herrenvolk" vezetőit, hadvezéreket, pilótákat, ejtőernyősöket és tengeralattjárók kapitányait népszerűsítették a lapok. Többségük nem fénykép, hanem rajz alapján készült. Nem hiányoztak azonban az új rendet dicsőítő és az ellenfeleket gyalázó, uszító jellegű kiadványok sem. A háború jellegével - a hátország totális részvétele - nem fért össze a szentimentális témaválasztás (pl. búcsú a frontra induló katonától), amely az első világháborúban annyira kedvelt volt. Előtérbe kerültek viszont a mozgósító jelszavas kiadványok.

12 14. kép. A Magyar Tanácsköztársaság kormányzótanácsa Tolnai Világlapja kiadása. Budapest, 1919 11. Erős L., 1985. 25-26. 12. Erős L., 1985. 27. 308