A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

BODNÁR Éva: Magyar művészek a bécsi világkiállításon 1873-ban

Piloty egykori tanítványainak műveiből kiállítást rendeztek, G. J. Wolf, a Kunst kritikusa - a rehabilitálás talán némi anakronisztikus túlzásával - így írt: „Szinyei Merse, egy szinte elfelejthetetlen magyar, a Piloty - iskola „enfant terrible"-je volt. Egyes képei bizonyítják, hogy Manet fényproblémáira, melynek a franciák dicsőségüket köszönhetik, már előbb ráeszmélt, és hogy a voltaképpeni impresszionizmusra már a párizsiak előtt kinyílt a szeme . . ."

30 A bécsi világkiállítás nagy érdeme, képzőművészeti vonatkozásban, hogy ráirányította a figyelmet egy fontos tényre: a XIX. század közepén Európában lejátszódó művészeti mozgalmak során kialakult új iskolákra, a belga, holland, müncheni, düsseldorfi, berlini, tiroli, lengyel, magyar művészetre. Sztaszov, aki mélyrehatóan elemezte a világkiállítás eredményeit, így jellemezte - többek között - a magyar művészet kiválását: „Magyarország hatalmas erőfeszítést tett, hogy olyan ipari és művészi részleget mutasson be a világkiállításon, mely tiszteletet kelthet és kivívja, hogy úgy tekintsenek erre az országra, mint valójában minden lehető viszonylatban önálló államra, mely teljesen rendelkezik erőivel és alkotóképességével . . .Magyarország a maga kiállításával merészen versenyzett sok igen tekintélyes és nagy múltú európai állammal . . . Mikor a látogatók beléptek a terembe, itt bámulattal rögtön észrevették, hogy Magyarországon ma már egészen önálló iskola van . . ."

31 Keleti Gusztáv 1874-ben így írt: „Tavaly, a bécsi világkiállításon, művészetünk vállvetett erőfeszítéseinek sikerült egy sáncot bevenni, megszállva tartja e magaslatot s kitűzte rá szerény lobogóját, melyet ezentúl számba vesz és számba fog tartani a világ."

32 A nemzeti önállóság eszméje ihlette festőink munkásságát és ez volt az a forrás, amely nemzetközi sikerek kivívására tette képessé őket. IRODALOM Bakó Zs., 1982. Székely Bertalan. 1835-1910. Budapest. Bényi L., 1983. Paál László. 1846-1879. Budapest II. Kiadás. Bodnár É., 1985. Mészöly Géza. 1844-1887. Budapest, 1986. Ungarische Künstler auf der Wiener Weltausstellung 1873. In: C.I.H.A. Aktén der XXV. Internationalen Kongresses für Künstgeschichte 113-120. Wien, 1983. 1987. Kard és ecset. Történelmi képek a Magyar Nemzeti Galériában. Budapest. Cennerné Wilhelmb G., 1982. Than Mór 1828-1899. III. Kiadás Gautier T., 1927. Zichy, Voyage en Russie. Fordította: Rózsaffy D., Budapest Hoffmann E., 1943. Szinyei Merse Pál. (1845-1920) Budapest, Jeszenszky S., 1960. Szinyei Majálisa. In: A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei II. 5-78., 129-474^ Budapest Keleti G., 1874. Visszapillantás a bécsi világkiállításra. In: Budapesti Szemle, 1874. 427-431. 1910. Művészeti dolgozatok. Budapest. 30. Wolf G. J. 1909. 434. In.: Jeszenszky S., 1960. 142. 31. Sztaszov V. V., 1952. In.: VégváriL., 1958. 156-157. 32. Keleti G., 1874. 427. 29