A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

TARCAI Béla: Egy nemes család fényképei

•mM: 8. kép. Vajda Zsigmond: A zólyomradványi kastély, 1884-ben nőttek ki a császári, királyi és főhercegi udvari fényképészek legtöbbször anélkül, hogy azt' a bizonyos udvart vagy annak lakóit valaha is látták volna. Az udvari körökből kiszorult polgárok részére maradtak a mellékutcák hátsó udvaraiban szorgoskodó műtermes, vagy a vásárokat látogató vándor- és gyorsfényképészek. Radvánszkyék és a köreikhez tartozó családok tagjai tömegével készíttették a fényképeket önmagukról és környezetükről. A vizitkártyákon - ezekből viszonylag kevés van - a leggyakrabban Borsos, Simonyi és Strelisky neve fordul elő. A nagyobb tömeget alkotó kabinetképek szerzői Strelisky, Ellinger, Klősz, de leginkább Koller, illetve utódai. Az újabb keletű képek Székely Aladárnál készültek. A vidéki műtermek közül Dunky és Veress Ferenc kolozsvári, valamint Gondy és Egey debreceni mesterek vannak képviselve. Találhatók ezeken kívül szép számmal a leghíresebb bécsi, párizsi, valamint az előkelő fürdőhelyek műtermeiben készült kabinetképek is. Érdekes, hogy a család tagjai a közelben lévő és mindig útba eső miskolci műtermeket nem látogatták. Az eddig megtalált anyagban összesen két miskolci képet találtunk. Az egyiket Szinay István, a másikat Geil H. József készítette. Ezek közül az utóbbi az érdekes, mégpedig a felvétel körülményei miatt. A derék Geil mesternek ebben az esetben ki kellett cipelnie fényképezőgépét az utcára, hogy ott Radvánszky Béla

1

: és húgát Saroltát, az egylovas hintón ülve lefényképezhesse, az utca közönségének nem csekély bámulatára, amint ez a képen is látható. A fénykép valószínűleg 1877. július 29-én készült, amikor is nagy lóverseny volt Miskolcon és ott mindkét Radvánszky testvér futtatta lovait és fogatait. A napló egyébként a legtöbb esetben csak a fénykép készítésének tényét regisztrálja, a megjegyzések nem vonatkoznak a kép minőségére, sokkal inkább az ábrázolt személyekre. Egy esetben, 1876-ban mégis kivételt tett Radvánszky, amikor azt írta, hogy Koller tanár megküldte „M. művészileg színezett fényképeit." Erőltetett dolog lenne a fényképgyűjtemény és a napló között olyan összefüggést keresni, mintha az egyik a másiknak illusztrációja lenne. A kapcsolat abban mutatható ki, hogy mindkettő ugyanazokról az emberekről, ugyanarról a korról, eseményekről, 270