A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

TARCAI Béla: Egy nemes család fényképei

protestáns főrend részére fenntartott koronaőri tisztségben, 1895-ben belső titkos tanácsosi címet kapott. A közhivatali funkciók mellett széles körű tudományos és társadalmi tevékenységet is kifejtett. Elsősorban a családtörténet, az életmódkutatás és a lakáskultúra érdekelte. A nemesi családok levéltáraiban végzett kutatásai eredményét a „Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században" című munkájában 1879 és 1895 között, több kötetben publikálta. 1879-ben az Akadémia levelező tagja, 1887-ben tiszteletbeli tag, majd 1891-ben igazgatótanácsi tag lett. 1883-ban megalapította a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságot, tagja volt a Történeti Társulatnak, az Archeológiai Társaságnak. Az említett Társaságokban rendszeresen tartott előadásokat a legkülönfélébb témákról. 1904-ben kiadta Rimay János világi verseit, amelyeket a Történeti Társulat 1874-ben tartott vándorgyűlése alkalmával a zólyomradványi kastély levéltárában találtak meg Balassa Bálint szerelmes verseinek másolatával együtt. Érdeklődése kiterjedt a tudomány és a művészet szinte minden ágára. A család könyvtárát impozáns méretűre fejlesztette. A könyvek elhelyezése céljából a sajókazai kastélyt könyvtári szárnnyal bővítette, folyamatos megbízásokkal látta el a Munkácsytanítvány Pataky László és a Lotz-tanítvány Vajda Zsigmond festőművészeket, lelkes és hozzáértő bírálatokat írt Adelina Patti

2 pesti hangversenyeiről és az Amerikából hazatért Vay Lénárd hegedűművész játékáról. Kitűnő gazda volt. Tapasztalatait és energiáját nem csupán saját birtokai növelésében kamatoztatta, hanem a közeli és távoli rokonok gondjainak megoldásában is részt vállalt, nemegyszer jelentős anyagi áldozatok árán. Jó vadász hírében állt, kitűnő lovai, híres ménesei voltak. A társasági vélemények szerint az övé volt a legjobb és a legelegánsabb fogat Pesten. 1885-ben feleségül vette Tisza Kálmán leányát, Paulinát, Tisza István húgát. Ezzel a család rokoni kapcsolatai jelentősen bővültek, bár eddig sem voltak jelentéktelenek. A család két ága, a sajókazai és a radványi önmagában is nagy befolyást jelentett, s ezt erősítette a hejőcsabai Bárczay, az alsózsolcai, illetve a golopi Vay, valamint a varsányi Podmaniczky családdal fennállott rokonság. Tiszáék révén a kör bővült a Degenfeld, a Teleki, a Bethlen, az Almásy és ismét a Podmaniczky családdal.

3 A Radvánszky Béla és Tisza Paulina házasságból három gyermek született: Kálmán 1887-ben, aki élete végéig hű maradt Sajókazához. Országgyűlési képviselő volt, gazdálkodott, kutyatenyészetet létesített. 1945 után a faluban húzódott meg 1965-ben bekövetkezett haláláig. Öccse, Béla (1889-) 1912-ben „sub auspiciis regis" szerzett orvosi diplomát. Testvérhúguk, Dóra (1896-1978) báró Karg Antalhoz ment férjhez. Spanyolországban halt meg. A háborúban a család szétszóródott, a sajókazai kastély jórészt elpusztult, nevük ma már csak az emlékekben él. Radvánszky Béla naplója Alapos okunk van feltételezni, hogy Radvánszky Béla naplóját nem szánta a nyilvánosságnak. Erre mutatnak mindenekelőtt azok a kritikai megjegyzések, amelyek - mai szemmel nézve is - ellentétben állottak a korabeli arisztokrácia felfogásával, az író társadalmi helyzetéből adódó konvenciókkal. De erre utal az is, hogy a folyóírással írt naplórészek közé egyéni titkosírással beszúrt mondatok vannak, s ezek Radvánszky legbensőbb érzelmi életének hol kellemes, hol viharos megnyilvánulásait rögzítik. Minthogy az írásmód az ún. „magyar cézár" jelrendszernek felel meg, s ebben minden 2. Adelina Patti (1843-1919) spanyol-olasz származású operaénekesnő. 3. A felsorolás egyik család esetében sem teljes. 264