A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 27. Tanulmányok a 70 esztendős Végvári Lajos tiszteletére. (1989)

CSAPLÁROS István: Heilprin Mihály, az 1848-49-es magyar szabadságharc elfeledett költője

amerikai demokráciában elfért a volt katonatisztek mellett az asztalos, a bányász, a falusi gazda, a rizsültető, a könyvkötő, a borkereskedő. Néhány ismertebb név azért idekívánkozik: Perczel Miklós ezredes, Ruttkay Lajos ügyvéd, Kossuth Lajos unokaöccse, Stahl Gyula tábornok, Zágonyi Károly ezredes, Zulavszky László ezredes, Kossuth Lajos unokaöccse. A névsor ábécérendjében Heilprin Mihály tanítóként szerepel.

88 Nem lenne teljes a Heilprinről adott kép, ha nem említenők élete végéről hitsorosaival kapcsolatos viszonyát. Egy becsületes emberi portré áll előttünk. Önfeláldozóan támogatta a cári Oroszországból elüldözött zsidó hittestvérei ügyét, első segítséget nyújtott nekik a letelepedés és a beilleszkedés nehéz időszakában 1887-ben. Ugyancsak nem feledkezett meg arról sem, hogy hírneves, tudós zsidó családból származik és már évekkel előbb egy kétkötetes munkával örökítette meg nevét a „The historical Poetry of the Ancient Hebrews (New York 1879-1880).

89 A magyar forradalom és szabadságharc lengyel „vészmadara" 1888. május 10-én halt meg Sumith-ban. (New Jersey) Felesége, Henriette Heilprin 11 évvel élte túl, 1899. július l-jén hunyt el. A hazai sajtó Magyar ember halála Amerikában című cikkével adózott emlékének. Röviden néhány szót a helyenként hiányos és helyenként túlzásoktól sem mentes híradásról: Heilprin Mihály Lengyelországban született, de már kora ifjúságában Magyarországra került. A szabadságharc kitörésekor (az „Amerikai Nemzetőr" szerint) miniszteri tanácsos volt a külügyminisztérium sajtóirodájában. 1850-ben a többi menekülttel együtt Párizsba költözött, s 1856-ban hajózott át Amerikába. Itt a fiatal Heilprin kiváló tudományát csakhamar széles körben megismerték, az Appleton „New American Encyklopédiának" ő volt a társszerkesztője, s a becses „American Cyclopediat" ő maga(!?) szerkesztette. Azonkívül több tekintélyes lapnak, így az „Evening Post"-nak(?) belső munkatársa volt, s publicisztikai dolgozatai nagy olvasóközönségre találtak (...) Heilprin a New York-i magyar egyesületnek 1857 óta rendes tagja volt, s halála, mely az ottani magyar kolóniát egyik legderekabb tagjától fosztotta meg, mindenfelé a legnagyobb részvétet keltette.

90 Heilprin Mihály utóélete A lengyel-magyar-amerikai zsidó Heilprin Mihály utóéletéről csak két szempontból beszélhetünk. Az egyik a szó szoros értelmében vett emlékezések, amelyekben magyarsága vagy magyar vonatkozásai szerepelnek, a másik, és ez az irodalmibb szempont, meddig volt irodalmi munkásságának legalább egy része, töredéke jelen a hazai irodalmi életben. A továbbiakban nem választjuk szét anyagunkat e két szempont szerint, hanem az anyag időrendjében próbáljuk rendszerezni mondanivalónkat. Heilprin Mihályt a magyar reformkor, az 1848-as magyar forradalom és az azt követő szabadságharc tette költővé, magyar költővé. Ennek a korszaknak fénykörében csillog az ő alakja is. Csodálatos korszak ez, soha ennyien a régebben vagy nemrégiben betelepültek közül, és a nemzetiségiek közül nem érezték magukat oly hirtelen magyarnak. Hogy csak egy példát említsek: az izraelita vallású Vasfi (Eisler) Mór és a német anyanyelvű Kertbeny-Benkő (Benkert) Károly, „két magyar honfi" tette le névjegyét választott nemzete, a magyarság mellett. Lipcsében Hangok a múltbót'

1 című magyar nyelvű költői antológiával, amely a forradalom és szabadságharc idején megjelent köl88. H/elprin M/ihály/: a New York-i magyar egylet, 1868 május végén. Vasárnapi Újság 1868. 298. 89. Vö. A 3. sz. jegyzetünk angol nyelvű lexikonának adataival. 90. Nemzet 1888. jún. 2. 152. sz. 3. 91. Hangok a múltból. Lipcse 1851. 151. skv. 1. 255